Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Mann Miklós: Wlassics Gyula életműve
fontos, én a tanítóképezdék tantervét reformálom akképpen, hogy ott a gazdasági szakoktatásra különös súly helyeztessék”. Wlassics népoktatási politikájával összefüggésben ifjúsági iskolai könyvtárakat létesített. Foglalkozott, bár eredménytelenül, a polgári iskolák reformjával; a felső népiskolák jelentős részét fokozatosan polgári iskolává fejlesztette. Korszerűsítette a kereskedelmi és leányiskolák szervezetét. Szabályozta a tanfelügyeletet, az iskolai adminisztráció, a tankerületi igazgatóság tevékenységét. Wlassics sokat tett a szakiskolák fejlesztése érdekében. Egyik legjelentősebb lépése - a monarchia külpolitikájára érzékenyen reagálva - az addigi keleti kereskedelmi tanfolyamnak főiskolai jelleget biztosítva, 1899-ben a Keleti Kereskedelmi Akadémia létrehozása. Az Akadémia képzési célja az volt, hogy művelt, különösen a Balkán és Kelet felé orientálódó kereskedőket adjon az országnak. Wlassics támogatta a többi felsőfokú kereskedelmi akadémia működését: így például az 1875-ben alapított Budapesti Kereskedelmi Akadémia a századfordulótól kezdve főiskolaként folytatta tevékenységét, s kétéves tanfolyamán bank-biztosítási és export-import területen képezett gyakorlati szakembereket.'* Módosította a gimnáziumi és reáliskolai tanterveket, utasításokat. E munkálattal végső fokon a „középiskolai jogosítás egységének” elérésére törekedett; de emellett tekintettel volt a túlterhelés és a magyar nyelv terjesztésének szempontjaira is. A középiskolai tanterv koncepciójáról szólva 1899. április 7-én parlamenti beszédében azt hangsúlyozta, hogy az európai színvonalú, de egyúttal nemzeti karakter érdekében bővítette a tananyagot. „A nagy faji és nyelvi egységet képező nemzeteknél is a tanterv revíziója alkalmával a nemzeti irányra fektették a fősúlyt, hát ott, hol annyi poliglott részből áll az ország, mint nálunk, az állam jellegét képező nemzeti irányra ne fektessünk súlyt? Ne fektessünk súlyt akkor, mikor nagy, egységes nemzetek is erre a szempontra helyezkednek? Természetes dolog, hogy nekünk sem szabad ettől elmaradni és ezen a téren örvendetes reformot képez a tanterv revíziójának kérdése”. A tantervrevíziót Wlassics szerette volna az egységes jogosítást! középiskola problémájával összekapcsolni. Elgondolása szerint „a törzstárgyak legyenek ugyanazok mindenütt, de a melléktárgyak különbözhetnek... mindenik iskolának kettőt kell biztosítania. Az egyik az, hogy megadja az általános 14
