Kapiller Imre (szerk.): Wlassics Gyula és kora 1852-1937 - Zalaegerszegi Füzetek 8. (Zalaegerszeg, 2002)
Németh László: A Közigazgatási Bíróság ítélete a vármegyei autonómia tárgyában (1921)
pontját a kormánnyal közölhesse, illetőleg kérvény alakjában a törvényhozás bármelyik házához közvetlenül felterjeszthesse. Kétségtelenül jogában áll tehát a vármegyének, hogy a közérdekű eseményeket az alkotmányosság keretei közt kritika tárgyává tegye. Azonban arra nincs joga a vármegyének, hogy a nemzetgyűlést, mint az 1920:1., t. c. 2. §-a szerint a magyar állami szuverénitás ezidőszerinti törvényes képviseletét hivatásának gyakorlására képtelennek nyilvánítsa, mert a nemzetgyűlés munkaképességének elbírálására csakis a házfelosz- latási jogot gyakorló államfő lehet hivatott. A vármegye közönsége tehát túllépte a törvényben biztosított jogkörét, amikor a törvényhozó testületet jogosulatlanul bírálat tárgyává tette. A jelenlegi nehéz időkben, amikor a megingatott tekintélyek helyreállítása nemzeti létkérdés, fokozott mértékben esik beszámítás alá ez a megütközést keltő eljárás, amely a vármegyék hagyományos alkotmánytiszteletével sem egyeztethető össze. II. A vármegye törvényhatósági bizottsága egyik tagjának bejelentése folytán, melyben a vármegyei alispánt a vármegyei autonómiát sértő ministeri határozattal szemben az 1907:LX. t. c. szerinti eljárásra kérte — a kormánybiztos távollétében az alispán helyettese az idézett törvénycikk 7. §-a alapján a m. kir. belügyministerhez indokolt előterjesztést tett azzal a kéréssel, hogy a beliigyminister határozatát vagy vonja vissza, vagy akkép módosítsa, hogy a törvényhatóságnak törvényben és alkotmányban biztosított autonómiája megsértve ne legyen. Minthogy a minister erre az előterjesztésre a törvényben meghatározott 6 nap alatt nem válaszolt, az alispán helyett eljárt főjegyző a vármegyei törvényhatósági bizottságot rendkívüli közgyűlésre hivta össze. Közben leérkezett a vármegyéhez a m. kir. beliigyministernek az 1886:XXI. t. c. 2. §. c. pontjában biztosított jognak helyes értelmezéséről kibocsájtott valamennyi törvényhatósághoz intézett 7191/III. 1921. sz. körrendeleté. Ebben a rendeletben a minister kifejti, hogy sohasem vonta kétségbe a törvényhatóságoknak azt a jogát, hogy a nemzetgyűlés elé kerülő közkérdésekben állást foglaljanak, a nemzetgyűlés elé kerülő 144
