Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)

A karhatalom

A megtorlás

1 956. november 4-én a Szolnoki Rádió közölte a Kádár-kormány megalakulását. A kormány - a központi hatalom újjászervezése érdekében - első lépéseként 1956. december 8-án megjelent határozatában kimondta, „a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a forradalmi bizottságokat és azok központi intéző bizottságát a mai nappal feloszlatja, és működésüket ezennel megszűnteti”234 s „gondja” volt arra is, hogy a munkástanácsok egyre erősödő szuverenitását megtörje.

Kádárék a forradalom leverését követően néhány hónapig még elfogadták a Kossuth címert,2”1 de az 1957 május 7-i KB ülésen többen az „ellenforradalom jelvényedként ismert címer elvetése mellett szólaltak fel.236 Ezek és a miniszterelnök érvei hatásosnak bizonyultak, mert néhány nap múlva, május 11-én az országgyűlés elfogadta az alkotmány módosítását, hivatalos lett az új címer, melyet „Kádár-címer”-ként ismer az utókor.237 1957. október 1 -je után a régi Kossuth címert a középületekről, intézményekről stb. el kellett távolítani.

A Zala Megyei Tanács VB 1956. december 5-én tartott ülésén 377/1956.vb. sz. határozatával a megyei, járási és városi hivatalokban alakult forradalmi bizottságokat azonnali hatállyal feloszlatta. A forradalom alatt leváltott tanácsi vezetőket visszahelyezték eredeti állásukba, de „ahol a tömegek jól választottak módot kell adni arra, hogy a nép által megválasztott vezetőket a tanácsba törvényesen is megválasszák”238 — olvashatjuk az ülés jegyzőkönyvében. A megye területén lévő vállalatok és üzemek irányítását, ellenőrzését 1956. november 7-i határozatával Megyei Tanács VB vette át. Az október 24-október 31-ig terjedő időszakra minden intézmény, vállalat és hivatali dolgozó részére a vb határozata értelmében engedélyezték a dupla bér kifizetését, feltéve ha a fenti idő alatt dolgoztak."34

1957 tavaszán letartóztatási hullám indult meg, nemcsak a munkástanácsok, forradalmi tanácsok, nemzeti bizottságok vezetői el90