Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)

A karhatalom

A karhatalom

A Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az 1956-os forradalom teljes katonai-politikai felszámolására törekedett.217 A kormány november 7-i ülésén több határozatot hozott a közbiztonsággal kapcsolatban. Rendelet született a karhatalom megszervezéséről és tárgyaltak AVH esetleges tijjászervezé- , „1 . 218 sérol is.

Zalaegerszegen december 14-én alakult meg a megyei karhatalmi század, vezetője Wágner Ferenc őrnagy, a 33. lövész ezred parancsnok helyettese lett217, tagjai aláírták Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány és az MSZMP feltétel nélküli támogatását jelentő „hűségnyilatkozatot”.220 Az aláírás nem feltétlenül jelentette a forradalom teljes tagadását, sokakat megtévesztettek azok a hírek, melyek az orosz csapatok távozását összefüggésbe hoztak a nyilatkozat aláírásával.

A szervezet tevékenysége az élet minden területét - politikai, kulturális, gazdasági - érintette. Járási székhelyeken 80-100 fős karhatalmi alegységeket szerveztek, a gazdaságokban, ipari üzemekben, például a zalai olajmezőn, tsz-ekben külön 4-10 fős őrsöket állítottak fel a „rend” helyreállítására. A nagylengyeli olajmező munkásainak szerveződésétől tartva, március 15-e előtt többeket letartóztattak, közbiztonsági őrizetbe helyeztek, kivezényelték a karhatalmistákat, nehogy a MŰK jelszavára a márciusi ünnepséget bárki megzavarja."'1 Az olajmező biztosítását a zalaegerszegi kiegészítő parancsnokság 20 főből álló felfegyverzett tiszti csoportja látta el.22'

1957. február 22-én a Zala megyei MSZMP Megyei Bizottsága tagjaiból és a megyei fegyveres testületek parancsnokaiból alakult operatív bizottság intézkedési tervet állított össze „Az ellenforradalmi kísérletek felszámolására Zala megyében 1957. március 15-, április 4- és május 1-re vonatkozóan” címmel. Alapvető feladataikat az alábbiakban határozták meg:

86