Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)
A forradalom idején alakult szervezetek, testületek - Munkástanácsok
Munkástanácsok 167 A forradalomban a hatalom összeomlása utáni első lépés a rend helyreállítása, a gazdaság újjászervezése érdekében a pártellenőrzés nélküli munkástanácsok létrejötte volt. Megalakulásuk pillanatától fogva politikai és gazdasági szervezetként működtek, a munkások üzemük gazdáivá váltak. Célul tűzték ki, hogy szót adjanak a munkásoknak az üzem vezetésében és gondoskodjanak érdek- védelmükről. Zalaegerszegen megalakult munkástanácsok is elhatárolták magukat a szálinista-rákosista vezetéstől. A városi és a megyei nemzeti bizottságban küldöttekkel képviselték magukat. Figyelemmel kísérték a Nagy-budapesti Központi Munkástanács határozatait, kapcsolatban álltak a szakszervezetekkel, kezükben tartották a sztrájk fegyverét. A helyi üzemek, gyárak, vállalatok követelési pontjai általában megegyeztek az országos követelésekkel és kiegészítették az adott munkahely dolgozóit leginkább érintő szakmai, szociális jellegű pontokkal. Állást foglaltak személyi jellegű ügyekben; az emberileg, szakmailag alkalmatlan vezetőket eltávolították. Alapvető igényként fogalmazták meg a szakszerű munkafeltételek kialakítását. Sürgették a bérek, normák rendezését, hogy azok „megállapítását ne felsőbb szervek írják elő”, hanem arról a munkások által választott képviselők döntsenek. A rádió és a sajtó híreinek döntő befolyása volt a vidéki események alakulásában, több helyen a rádió felhívására alakultak meg a munkástanácsok. Október 25-e és november 2-a között a városban szinte minden vállalatnál, üzemnél hivatalban megalakultak a munkás-önigazgatás ezen formái. 60
