Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)

A forradalom előzményei

tek iránt nincs érdeklődés, Zalaegerszegen nem történik semmi. A vitaindító cikk nem bizonyult hatástalannak. Egy hét múlva „Legyen irodalmi élet a megyében” címmel a Zala elemző írást közölt Rákosy Gergely tollából, aki válaszában úgy fogalmazott „nem volt »jó hír«, amit a hallgató elvihetett volna magával”.48 A rendezvényeket ezért Budapestről meghívott, jónevű, ismert írók jelenlétével próbálták a szervezők színesebbé, vonzóbbá tenni, de ezeknek az estéknek a szépséghibáját a klubot látogató közönség ismerte: a párt beszervezett, felkért hozzászólók segítségével irányította a rendezvényeket. Ritkán előfordult, hogy az olajozott fogaskerekek közé homok került. Ilyen homokszemcse volt Rákosi Gergely hozzászólása a Szabó Pál44 esten. Az akkor már ismert zalai író felszólalásában valódi, irodalmi vitát igénylő kérdéseket tett fel, amire sem Szabó Pál, sem a jelenlévő első titkár, Dénes István, sem a „hozzászólók” nem számítottak.

Az irodalmi életről szóló polémiában a változás szele csak szeptemberben vált érzékelhetővé, ekkor volt az értelmiségi politikáról szóló júliusi párthatározat megyei vitája.'10 Szeptember 5-én szerdán, a néhány hete hozott rendelkezés vitaestjén — szokatlan módon - zsúfolásig megtelt a zalaegerszegi TTIT klub. „Érthető és indokolt volt tehát az érdeklődés, mely a vita iránt megnyilvánult, helyénvaló és megnyugtató a véleményeknek az a szabadon szárnyaló és őszinte hangja, melyet oly hosszú ideig sajnálattal nélkülöztünk értelmiségi dolgozóink megnyilatkozásaiban.”51- tudósított az összejövetelről a Zala. A közel három órán át tartó rendezvényen Varga Gyula, a megyei pártbizottság titkára nyitó szavai után egymást követték a felszólalók. Simonffy Emil, a tanítóképző tanára a pedagógusok alacsony fizetéséről, a nevelőket érintő sérelmekről beszélt. „Tanári hitelünket jónéhányszor elvesztettük már diákjaink előtt - mondotta, - mert tankönyveink alapján olyat kellett tanítanunk, ami nem felelt meg a valóságnak, s erről tanúlóink meg is győződtek.” Kovács József, az Általános Gimnázium igazgatója felszólalásában a pedagógusok súlyos lakáshelyzetét, utazási nehézségeit említette. A megyei napilap újságírójának véleménye szerint „az elhangzottak amellett tanúskodnak, hogy időszerű a határozat, olyan kérdéseket tárgyal, melyeknek rendezése a demokratizálódás, a törvényesség helyreállítása, a haladó kultú18