Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)
Zalaegerszeg az ötvenes években
háltak, hogy éhen halnak. Hagytam, hogy kibeszéljék magukat a lépcsőházban, aztán kértem őket, várjanak egy kicsit. Felhívtam a Nagy Pistát32 a vállalatnál és kértem, azonnal intézkedjen, vigyenek az élelmiszerboltokba zsírt. О megígérte, hogy rövidesen szállítanak. így sikerült az asszonyokat megnyugtatnom, hogy a Farkas bácsi33 boltjában hamarosan lesz zsír. Ezek után szép nyugodtan, minden szitkozódás nélkül elmentek.”34 A háború után a város vezetése egyik legfontosabb feladatának az egészségügyi ellátás újbóli megszervezését tekintette. Zalaegerszegen a fekvőbetegek gyógyítását ekkor a 270 ágyas megyei kórház látta el. A betegbiztosító intézetek államosításával a Petőfi utcai székházba a kórház járóbetegeket ellátó rendelőintézete költözött.31 A város lakosságának egészségügyi ellátásáról 1951-ben 43, 1952-ben 46 orvos gondoskodott, a körzeti orvosi hálózat megindulásával 1951-ben 4, 1952-ben 6 körzeti orvos végzett gyógyító, preventív feladatokat.3í’ A kommunista diktatúra éveiben a politikai intézményrendszer átalakítása mellett új ideológia kizárólagosságának megteremtése, a „szocialista átnevelés” vált központi kérdéssé. Az ifjúság nevelésének, az oktatásnak fontos szerep jutott. A „káros nézetek” leküzdésére, a szocialista tudat kialakítására új tantervek léptek életbe, a tankönyveknek a szovjet típusú iskola igényeit kellett kielégíteni, a városi iskolákban is az orosz lett a kötelező idegen nyelv. Beiskolázásnál, gimnáziumi felvételnél előnyt jelentett a munkás és dolgozó-paraszt származás.37 Zalaegerszegen az iskolák államosítása 1948 szeptemberében, a katolikus egyház által fenntartott Notre Dame Tanítónőképzővel kezdődött. Az intézmény szeptembertől, mint Állami Tanítónőképző működött. A tantestület világi tagjai tovább taníthattak, de az apácák helyére új pedagógusok kerültek. A tanárok egy része a hatalom kiszolgálójaként ateista propagandával igyekezett meggyőzni a végzős növendékeket, azokat, akiket korábban a nővérek oktattak. Az államosítást követő hónapban a képzőből több diákot kizártak. Valójában mi volt az eset hátterében azt a visszaemlékezésekből tudjuk meg. Október 29-én a képző folyosóján lévő hirdető- táblára valaki egy vallásos jelmondatot írt fel. Ugyanezen a napon a 13