Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Az önkormányzat az 1850-es évek közepén
valamelyik fizetett vagy tiszteletbeli tanácsosra ruházták ezen teendőket.194 A toronyóra felhúzását és gondozását mindig hozzáértő szakemberre bízták. 1854-ben Bergmann Péter órásmester tette a legkedvezőbb árajánlatot, így ezt a munkát egy ideig 6 végezhette .19S A tehenekre és a disznókra Takács Ferenc csordás és Erős János kanász vigyázott. Az előbbi éves bére 4 pengőforint 48 krajcárt tett ki, emellett némi ruhapénzt is kapott.'96 Árokásónak 1855 őszén Vécsei Mihályt fogadták fel, akinek 80 pengőforint fizetés és a vízparton termő fű használata fejében a Válicka medrének tisztogatásáról és jó karban tartásáról kellett gondoskodnia .197 A hivatali hierarchián kívüli fertálymesteri tisztség az 1850-es évek közepén még létezett. 1854. augusztus 1-jén a városból elköltözött Farkas Gábor fertálybíró helyébe az «eddigi becsületességéről ismert" Braun Ferenc fésűsmestert választották meg, aki eskütétele után azonnal meg is kezdte tevékenységét.'98 Később még Prukker József neve merül fel e vonatkozásban199, vele és a többiekkel kapcsolatban azonban nem bukkantunk bővebb adatokra. Pénzügyek B ár a város bevételei továbbra sem fedezték a szükséges kiadásokat, s a keletkező hiány kiküszöbölésére a lakosságra pótadót kellett kivetni, Egerszeg sem vonhatta ki magát az 1854-ben kibo- csájtott államkölcsön jegyzése alól. Az elvileg önkéntes jegyzést a gyakorlatban úgy hajtották végre, hogy a városokat és a falvakat egy megszabott összeg jegyeztetésére kötelezték. A jegyzés helyi lebonyolításáról az ottani tisztviselőknek kellett gondoskodni.200 Eger- szegre 676 pengőforintot róttak ki, ezt a város még 324 pengőforint felajánlásával 1000 Ft-ra kerekítette. A községi választmány hangsúlyozta, hogy mindezt újabb pótadó kivetésével, s a lakosok jelentős túlterhelésével tudják csak kifizetni. «Nagyobb terhet rájok róni nem is lehetne" - állapították meg.201 A város bevételei 1855-ben 2751 pengőforintot tettek ki. Ennek több mint egyharmada a kocsmáltatási jog bérbeadásából származott. A másik fontos bevételi forrást a korábbiakhoz hasonlóan a boltok bérbeadása jelentette. A hátralékos tőkék s ezek kamatai ugyancsak nagyobb összegre rúgtak. Ezenkívül az eladott széna és az áruba bo90
