Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése
ban nem volt kötelező tekintetbe venni. A jogosítványokat a rendészeti kihágásokban és a csekélyebb értékű anyagi ügyekben való bíráskodási tevékenység egészítette ki. A legtöbb szabadsága a városnak ezen időszakban továbbra is a szolgák és szegődményesek félfogadása, a velük való szerződések megkötése, módosítása, az ezzel kapcsolatos feltételek megszabása vonatkozásában volt. A felettes hatóságok ebbe egyelőre még nem avatkoztak bele. A városok igazgatását illetően Zala megyében az 1850-es évek közepéig mind a megye, mind maguk a városok - az annak nyomán megkezdődött szervező munkálatok leállítása ellenére - az 1851. augusztus 18-án Geringer Károly által kiadott községi utasítást tekintették mérvadónak. Az abban foglaltak azonban Egerszeg esetében csak részben vagy másképp valósultak meg. Horváth Imre eltávolítása, s az utána következő személyi változások folytán úgy tűnik, hogy a tanács működésére addig eléggé kiható belső feszültségek csillapodtak. Az ügyek intézésében kulcsszerepet játszó városbíró, jegyző és a két fizetett tanácsos munkáját sokkal inkább sikerült összehangolni, mint korábban. S ezzel párhuzamosan mintha a tanács és a választmány tevékenységét egyaránt befolyásoló, politikai vagy egyéb indíttatású nézetkülönbségek is mérséklődtek volna. így a várost irányító testületek nagyobb belső megrázkódtatások nélkül, kiegyensúlyozottabb működési feltételekkel nézhettek az újabb változások elé. Időközben ugyanis kezdetét vette az önkormányzati szervek új elvárásoknak megfelelő átalakítása, s az ezzel járó átszervezések jó ideig lekötötték mind a megyei hatóságok, mind a városi tisztviselők figyelmét. Az egerszegi önkormányzat átszervezése Új szempontok a városok igazgatásában A z 1853-1854-ben országos, kerületi és megyei szinten végrehajtott közigazgatási átalakításokkal összefüggésben hamarosan a városi önkormányzatok működésének felülvizsgálata is megkezdődött. Az új rendszerben a városok új rangsora alakult ki. A szabad királyi városok korábbi kiváltságos helyzete megszűnt. Az öt kerületi 93
