Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A definitívum 1853–1860 - Új közigazgatási rendszer

A DEFINTTÍVUM 1853-1860 Új közigazgatási rendszer E zen időszak közigazgatási rendszerét az 1849. március 4-i, oktro­jált birodalmi alkotmány 1851. december 31-i eltörlésekor kiadott császári alapelveknek megfelelően alakították ki. Az áta­lakítás egyúttal az abszolutizmus véglegesnek szánt berendezke­dését jelentette, amelynek során a fő célkitűzés az ország egységének további megbontása, a magyarországi közigazgatás széttagolásának erősítése volt. A szervező rendeletet 1853. január 19-én a belügymi­niszter, az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter együttes alá­írásával tették közzé. Ennek értelmében a magyarországi helytar­tóságot mint politikai főhatóságot, amely a kerületi felosztás ellenére az országot addig egy központból irányította, öt ún. osztályra bontot­ták, s az egyes osztályokat a kerületek központjában állították föl. A helytartósági osztályok 1853. május 1-jén kezdték meg hivatalos működésüket. Az 6 közreműködésükkel került sor a megyék és a járások új rendszerbe való beillesztésére. A megyehatóságok átszer­vezése 1853. augusztus 1-jére fejeződött be. A járások esetében ezt sokkal lassabban lehetett véghezvinni, mert a korábbi szétválasztás után alsó fokon ismét egyesítették a közigazgatást és az igazságszol­gáltatást, s ezáltal az ún. "vegyes" járási hivatalok létesítése területi átszervezéseket is szükségessé tett.142 Zala megyében ekkor két új járást alapítottak, a Balaton-felvidéken pedig hat községet Veszprém megyéhez csatoltak. Ezeknek a változásoknak a végrehajtása után a bel-, igazság- és pénzügyminiszter 1854. április 6-i rendelete Zalában is szentesítette 7 vegyes és 1 politikai járással a közigazgatás új szer­vezetét, így a szolgabírói hivatalok 1854. április 29-én itt is megkezd­hették működésüket.143 Bár a császári alapelvekben megígért községi rendtartások kidolgozása egyelőre nem történt meg, az új adminiszt­rációs rendszer a községi szervektől éppúgy elvárta a felsőbb ren­deletek, utasítások következetes végrehajtását, mint a járási vagy a megyei hatóságoktól. A megye községek feletti fennhatóságát to­vábbra is biztosították. A tisztviselők névsorát ezután is be kellett ter­jeszteni jóváhagyásra. A képviselő-testületet helyettesítő választ­mány tagjainak egy 1854. február 23-án kelt rendelettel megenged­ték, hogy az új községi rendtartások kibocsájtásáig folytathatják te­72

Next

/
Oldalképek
Tartalom