Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A provizórium kora 1851–1853 - Városi bíráskodás
amely a község pénztárát gyarapította. Ha az illető nem tudott fizetni, minden napot 5 Ft-tal számítva, a kiszabott bírság összegének megfelelő számú napot kellett a börtönben eltöltenie. A rendőri feladatok ellátását a felettes közigazgatási hatóság ellenőrizte, s az esetleges visszaéléseket és hatásköri túllépéseket is neki kellett megszüntetni. A tanács helyrendőrségi ügyekben hozott döntése ellen ugyancsak hozzá lehetett fellebbezni.139 A rendészeti kihágások megbüntetése mellett az egerszegi városi tanács csekélyebb adósságok és kisebb lopások ügyében is ítélkezett. A közrend általános fenntartását az előző fejezetekben már említett fertálybírák segítségével végezte. Bár a községi utasítás végrehajtását 1851. november végén felfüggesztették, az abban foglaltak - a községek jogviszonyainak alapos és részletes körülírása miatt és más, átfogó szabályozás hiányában - a helyi hatóságok számára a bíráskodás tekintetében is még sokáig irányadóak maradtak.'40 A városok bíráskodási jogköre az új büntető törvénykönyv 1852. május 27-én történt bevezetése kapcsán került újra napirendre. Kérdésként vetődött fel, hogy az 1851. december 31-i császári alapelvekben megígért községi rendtartások kidolgozásáig a községek, de különösen a rendezett tanácsú városok elöljáróit milyen mértékben ruházzák fel rendőri büntetőhatalommal. Az új kerületi főispán, Priviczer István 1853 áprilisában Bogyay Lajos megyefőnök véleményét kérte ezzel kapcsolatban. A megyefőnök a rendezett tanácsú városokat felügyelő szolgabírák javaslatai alapján állította össze jelentését. Fábián Pál, az egerszegi járás szolgabírája 1853. április 20-án kelt levelében fejtette ki erre vonatkozó nézeteit. Fábián szerint az elöljárók, akiket egyébként a népből nválasztottak"-nak tart, általában véve nem alkalmasak ezen tevékenységre. "Sok alkalommal ily hatalommali felruházás csak eszköz leend kezükbe" - írja, majd így folytatja: "Azt alkalmazni nem tudván, néha a bosszúállásra alkalom adódik ... még más részről a bűnös, ha az az elöljárókkal rokonság vagy komaságban van, elhallgattatván, gyakorta menedéket nye- rend." Ezután azt mondja, hogy az ilyen hatalmat gyakorló tanácsosoknak és elöljáróknak értelmes és a nközbizodalomnak megfelelő" embereknek kell lenniük. Csak ez esetben adná kezükbe a büntetőhatalmat, amelynek révén előre meghatározott vétségek fölött ítélkezhetnének, s a kiszabható maximális büntetés 12 Ft-nyi bírság, vagy 24 órai elzárás lenne. Végül megjegyzi, hogy minden ilyen 69
