Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A provizórium kora 1851–1853 - Panasz a városi tanács ellen
életbe léptetni. Legfontosabb eredménynek tekinthető, hogy a város elöljáróinak megválasztása során a szűk körű választópolgári testület (hatvanasok vagy külső tanács) helyett a mezőváros állandó lakosságának széles köre - korabeli megfogalmazás szerint az «egész városi közönség" - kapott választójogot. A választás rendjére egy háromtagú bizottság felügyelt. Az egy évvel későbbi tisztújítás hasonló módon zajlott le. Időközben az e célra kiküldött megyei bizottság elkészült a rendezési javaslattal, amely többek között magában foglalta az elmúlt két tisztújítás során a gyakorlatban már alkalmazott választójogi reformot, és rögzítette a nhatvanas" választott polgárok vagy külső tanács helyébe lépő közgyűlés hatáskörét és tanácskozásának rendjét. Mind közigazgatási, mind bíráskodási tekintetben körülírta a tanács feladatait, rendelkezett a tisztújításról és számos más előremutató intézkedést is tartalmazott. (A közgyűlésnek pl. minden szavazati joggal bíró lakos a tagja volt, a tisztviselőket titkos szavazással választották stb.) A javaslatot a megye 1846. március 2-i közgyűlése hagyta jóvá. A bevezetett reformok azonban nem tetszettek mindenkinek. A korábban "választott polgári" státusza révén kiváltságos helyzetben lévő , a régi formákhoz ragaszkodó, konzervatív irányultságú csoportosulás, amely magát «magyar párt"-nak nevezte, Osvald Károly vezérlete alatt gyülekezett, és az 1846-os tisztújításon a folyamatban lévő reformokat szorgalmazó liberálisok elleni visszavágásra törekedett. 1846. november 3-án a választójoga gyakorlására összesereglett városi polgárság velük nem szimpatizáló és általuk «német"-nek csúfolt részét erőszakkal félreállították, s a tisztújítást a megye által már elfogadott szabályrendelet mellőzésével hajtották végre. Az ellenpárt hívei közül többeket megvertek, tisztviselőknek pedig az Osvald Károly által előzetesen egy cédulára följegyzett, saját jelöltjeiket kiáltatták ki. Az ily módon a város élére kerülő konzervatívok nem sokáig élvezhették győzelmüket. A megye vizsgálatot rendelt el az ügyben és megállapította, hogy a «magyar párt" által a szabályrendelet figyelmen kívül hagyásával jogszerűtlenül hatalomra juttatott városbírót, öt tanácsost és a kórház gondnokát semmilyen városi hivatalra nem lehetett volna megválasztani, mivel a püspöki uradalom úriszéke 1846-ban különböző pénzek hűtlen kezelése miatt elmarasztalta őket. A megyei vizsgálóbizottság az illető tisztviselőket a téglafelügyelővel együtt még az év végén felmentette, s helyükre az uradalom beleegyezésével ideiglenes 36
