Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A provizórium kora 1851–1853 - Változások az egerszegi önkormányzatban 1851-ben
Változások az egerszegi önkormányzatban 1851-ben z országos szinten bekövetkezett közigazgatási átszervezések Zala megyét annyiban érintették, hogy a fehérvári polgári kerület 1850 végén történt megszűnése után, 1851 elejétől az újonnan létrehozott közigazgatási kerületek közül a soproni kormánykerületbe kebelezték be.50 Bogyay Lajost ezúttal újból megerősítették tisztségében. A megyefőnök ezt 1851. április 9-én kelt körlevelében tudatta tisztviselőtársaival, további támogatásukat kérve a kormány célkitűzéseinek megvalósításához, s ezen belül a megye érdekeinek ér- vényesítéséhez.51 Zalaegerszegen ez a feladat az előző évben kinevezett tisztikarnak jutott osztályrészül. Ez a tisztikar azonban már nem állt fenn változatlan formában. Az 1849. december 31. óta jegyzői tisztséget viselő Árvay István ugyanis 1851.március végén lemondott hivataláról, s a már előbb is gyakorolt ügyvédi pályán tevékenykedett tovább. Helyébe április 3-án Bogyay Lajos az egyik fizetett tanácsost, Móczer Istvánt nevezte ki. Ez utóbbit valószínűleg nem érte váratlanul a döntés, hiszen a választás nem véletlenül esett őrá. 1849. december 31. előtt több éven át 6 töltötte be a jegyzői tisztséget, e téren szerzett gyakorlata most előnyt jelentett számára. Az így megürült fizetett tanácsosi helyre ugyanakkor egy addigi tiszteletbeli tanácsos, Kováts József került. Kováts József már 1848-ban és azt megelőzően is tanácsosként működött, a forradalom idején megtartott tisztújítás alkalmával városbírónak is jelölték. A bírói tisztséget akkor nem sikerült elnyernie, a tanácstagokra leadott szavazatok közül viszont 1848- ban ő kapta a legtöbbet.52 A rendelkezésre álló forrásokból sajnos nem derül ki egyértelműen, hogy kivel helyettesítették Kováts Józsefet a tiszteletbeli tanácsosok sorában. Hivatalos kinevezésnek a levéltári iratokban nincs nyoma, ezért csak az üléseken résztvevők között felbukkanó új nevekből következtethetnénk annak kilétére. Ha megvizsgáljuk a résztvevők névsorát, akkor megállapíthatjuk, hogy az 1850. június 18-án hivatalba lépők mellett nem egy esetben még mások is megjelentek az üléseken. .így például a lemondott jegyző, Árvay István nevével is gyakran találkozunk. Úgy tűnik, hogy a tiszteletbeli tanácsosokból álló, felülről kinevezett "képviselet", amelyet ekkor kezdtek osztrák mintára (Gemeindeausschuss) választmánynak titulálni55, nem képezett szigorúan zárt testületet, 33
