Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
Jegyzetek
JEGYZETEK Cserfán Sándor 1848 októberétől 1849 januárjáig, illetve 1849 májusától júliusig volt Zala megye kormánybiztosa. Az idézet a Zala megye lakosságához 1849. június 30-án intézett felhívásból származik. Közli: Molnár András 1999/A. 360. o. A "község" fogalmát a korabeli és a későbbi magyar joggyakorlat is politikai igazgatási egységként fogta fel. A meghatározott területen lakó és ott ingatlant bíró polgárok testületét értette alatta, akik különböző fokú önkormányzattal rendelkeztek, s önkormányzati szerveik révén egyúttal a közigazgatási szervezet legalsó szintjét képezték. Ebben az értelemben mind a fejlettebb igazgatási szervezettel rendelkező szabad királyi városokat és mezővárosokat, mind pedig az egyszerű falvakat "községinek tekintették. Jelen munka során mi is ehhez alkalmazkodtunk, így ha különböző összefüggésekben a község fogalmát, vagy a "községi" jelzőt használjuk (községi vagyon, községi törvény, községi igazgatás stb.), ez a városokra - ez esetben Zalaegerszegre - is értendő. Sashegyi Oszkár 1965. 17-20., 23., 28., 30. o.; Spira György 355. o. Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete. In: Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott legfelsőbb manifestumok és szózatoknak, valamint a cs.kir. hadsereg főparancsnokai által Magyarországban kiadott hirdetményeknek. Buda, 1849. 181-185. o.; Utasítás Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezetének életbeléptetésére. Uo.: 185-205. o. Novak Mihály 195-196., 210. o.; Molnár András 1998. 101-102. o. Halász Imre 1986. 99-100. o. Simonffy Emil 1971. 240-241. o.; v. ö.: Molnár András 1998. 14-22. o. ZML V. 1604. Régi It. 755. Tan. ül. jkv. 1849. aug. 11. 448. sz., 1849. aug. 18. 446. sz.; ZML V. 1604. Régi lt. 758. Tan. ül. jkv. 1849. szept. 29. 482. sz. ZML. V. 1604. Régi lt. 755. Tan. ül. jkv. 1849. aug. 11. 447. sz. Molnár András 1998. 77. o. ZML V. 1604. Régi lt. 756. Közgy. jkv. 1849. okt. 21. 65. sz. Sashegyi Oszkár 1965. 20., 29., 36. o. V. ö.: Sas hegyi Oszkár 1965. 55. o. ZML IV. 151. b 1849/1850. XX. A 599. sz. Rendezett tanácsú városokon általában az egyszerű falusi községeknél szélesebb körű önkormányzati jogokkal rendelkező, a járási szervezeten kívül álló, közvetlenül a vármegyei fennhatóság alá tartozó városokat értjük, ahol a városi tanácsnak első folyamodású bíróságként, megfelelően körülhatárolt ítélkezési hatásköre is volt, ezért abba később törvénytudó tanácsosokat is választottak. Az első folyamodású bíróságként is funkcionáló tanáccsal ellátott városokat mindezek folytán ún. rendezett ítélőtanácsot tartó (röviden: rendezett tanácsú) városoknak hívták. Tárgyalt korszakunkban, az abszolutizmus idején a rendezett tanácsúnak tekintett Zala megyei városok járási fennhatóság alatt maradtak, a megyei hatóságokkal csak a járási szolgabíró útján érintkezhettek. ZML IV. 151. b Miscellanea 1849. 27. sz.; uo.: Megyefőnöki levelezókönyv 1849. nov. 14-1850. jan. 26. 327. sz. ZML IV. 151. b Miscellanea 1849. 27. sz. ZML IV. 151. b 1849/1850. XX.A 599. sz. Uo.; v. ö.: ZML V. 1604. Régi lt. 510.; ZML V. 1601. Régi lt. 756. Közgy. jkv. 1848. jún. 1. 22. sz.; Molnár András 1998. 18-22., 79-80. o.; Molnár András 1999/B. ZML V. 1604. Régi lt. 759. Tan. ül. jkv. 1850. jan. 24. 83. sz. ZML. IV. 151. b 1849/1850. XX.A 599. sz. Uo. Uo. és ZML V. 1604. Régi lt. 510. 169
