Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Változó idők
autonómiát akart. S hogy ügyeit a megyei hatósággal közvetlenül érintkezve, önállóan beterjesztve intézhesse, mindenekelőtt a nem egyszer megalázó szolgabírói gyámkodástól szeretett volna megszabadulni. A megkezdett politikai átalakulás jeleként a városi önkormányzat kiszélesítése irányába hatott egy évvel később az az igazságügyminisztérium által elindított kezdeményezés, amely meghatározott ösz- szegig ítélő városi bíróságok létrehozását célozta. Az ezzel kapcsolatban 1860 májusában kibocsájtott rendelet folytán 1860. augusztus 1- jén és 2-án összeülő egerszegi községtanács a városban a polgár- mester elnökletével felállítandó bíróság tagjaivá Szabó Sámuelt, Molnár Györgyöt, Isoó Ferencet, Pathy Jánost, Takács Pált, Széchenyi Istvánt, Part Ferencet, Gráner Mihályt, Kaiser Józsefet, Braunstein Józsefet, Varga Györgyöt és idős Horváth Jánost nevezte ki.’89 Az autonómia kibővítésével kapcsolatos elképzelések, az «önkor- mányozhatás" iránti vélemények kinyilvánítására hamarosan egész másfajta keretek közt nyílt lehetőség. Az októberi diploma kibocsáj- tása után Zalában is megindult a szervezkedés a megyei önkormányzat visszaállítására. E célból Batthyány Imre 1848-as főispán 1860. december 6-ra másokkal együtt Zalaegerszeg város küldötteit is előzetes tanácskozásra hívta a megyeházára. A politikai enyhülés irányába mutató tendenciák ekkor már annyira nyilvánvalóvá váltak, hogy a felülről kinevezett községtanács nem érezte többé magát feljogosítva semmilyen, a város sorsát döntően befolyásoló cselekedet megtételére. Ezért a küldöttek megválasztása miatt a város lakosait dobszó útján és «házról házra történt bemondás által" 1860. december 2-ra nyilvános közgyűlésre szólították a városházára. A mondott napon az ekkor készült jegyzőkönyv tanúsága szerint a még hivatalban lévő tisztviselők és községtanácsosok mellett «igen nagy számmal öszvesereglett lakosság" képviseltette magát a tanácsteremben. Duzár István polgármester, miután ismertette a gyűlés összehívásának okát és felolvasta a főispán meghívólevelét, azt a kérdést intézte a jelenlévőkhöz, hogy egy vagy több küldöttel óhajtanak-e részt venni a megyei tanácskozáson. Erre az összegyűltek egyhangúlag kijelentették, hogy a megyeházán két küldöttel kívánnak megjelenni. Majd a polgármester azon felhívására, hogy nevezzék meg a szóban forgó küldötteket «általános felkiáltás által Dr. Smalkovits Mihály megyei főorvos, s városi községtanácsos neve 159
