Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Változó idők
gyár országgyűlés hozhat. Mindez már az országban kibontakozó nemzeti ellenállás jegyében történt. Időközben ugyanis olyan folyamatok és események zajlottak le, amelyek súlyosan érintették a Habsburg Birodalmat. A kapitalista fejlődés kialakulásával járó társadalmi átrétegződés során felhalmozódó feszültségek, a világgazdasági válság kihatásai, az 1859-es olaszországi háborúban elszenvedett katonai vereség, az államháztartás csődje mind a változtatás szükségességét, a császári alapelvek szerinti kormányzás tarthatatlanságát bizonyították. Ferenc József első lépésként 1859 nyarán átalakította a kormányt, a következő év elejétől pedig már a magyarokkal való megegyezés lehetőségeit is kereste. 1860. március 30-án Albrecht főherceget felmentette magyarországi főkormányzói és hadfőparancsnoki állásától, s helyébe 1860. április 19-én a népszerűbb, magyar származású Benedek Lajos táborszernagyot nevezte ki. A személycsere egyben a Magyarországgal szemben alkalmazott addigi politika megváltoztatásának szándékát is jelezte. Ezt követően 1860. július 1-jétől a helytartósági osztályokat Budán egy helytartósággá vonták össze. Ez azonban nem sokáig állt fenn, mert az uralkodó által 1860. október 20-án kibocsátott diploma, s az azzal kapcsolatos »legfelsőbb kéziratok" újra szabályozták a birodalom, s azon belül Magyarország közjogi viszonyait. Ennek alapján az 1848 előtti udvari kormányszékek közül visszaállították a magyar kancelláriát és a helytartótanácsot, 1861. április 6-ra pedig összehívták az országgyűlést. Mindezek az események új korszak, a Magyarországgal folytatott kiegyezési kísérletek 1867-tel záródó időszakának kezdetét jelentették.285 A községi törvény végrehajtása a kiszélesedő nemzeti ellenállás és az előállott átmeneti politikai helyzetben fellépő általános ellenzés miatt meghiúsult. A községi igazgatás másfajta rendezésére pedig nem került sor. A községi, járási és megyei autonómia újbóli felélesztését a császár már 1860 áprilisában, Benedek Lajos kinevezésekor megígérte. Az októberi diploma kibocsájtása után, 1860 végén- 1861 elején megindult a megyei és városi önkormányzatok újjászerveződése, de a községi igazgatás tekintetében még sokáig nem történt semmiféle országos szabályozás. így az abszolutista kormányzati rendszer bizonyos községszervezési rendelkezései, ötvözve az 1848-ig e vonatkozásban alkotott magyar törvényekkel, a gyakorlatban még egy ideig alkalmazást nyertek.28*’ /55
