Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése
kiderült, hogy a szilvágyi erdőben két másik, Selmnig és List nevezetű ács által még két évvel azelőtt eltulajdonított két szekér fa miatt indult vizsgálat Tivalt Ferenc ellen, akit bűnrészességgel vádoltak. Az eljárást azonban 1856 októberében beszüntették, mivel Tivalt Ferenc még a vizsgálat megkezdése előtt az egész okozott kárt megtérítette. így a büntető törvénykönyv rendelkezései szerint lopás vétsége miatt nem volt büntethető. Ennek alapján Csirke Károly szolgabíró 1857. február 17-i jelentésében azt javasolta a megyefőnöknek, hogy Tivalt Ferencet akkori, fizetett tanácsosi állásában tartsák meg, az egerszegi elöljáróság újjászervezésekor azonban csak a "legvégső esetben" alkalmazzák.246 Az ügy részleteinek feltárásához még további kutatások szükségesek, az azonban csaknem bizonyos, hogy a dolog kitudódott és szélesebb körben is ismertté vált. A városi igazgatást felügyelő szolgabíró pedig számos lehetőséggel rendelkezett, hogy fenti véleményét közvetett vagy közvetlen úton a községtanács tudomására hozza, s annak elhatározását az általa kívánt irányban befolyásolja. Ezek után a községtanácsnak a pénztárnoki állást illetően a másik két jelölt, Varga György és Sipos Boldizsár közül kellett választania. Az előbbi »mindenkinek bizalmát bíró, kívánt képességű, szorgalmas, példás magaviseletű, egyik legjelesb s vagyonos városi polgárnak közelismerés mellett bevallatott", ezért három községtanácsos mellette szavazott. A többiek a polgármesterrel együtt - főként azért, mert Varga Györgyöt néhány héttel azelőtt árvabizottmányi ellenőrnek már megválasztották - inkább a mostani pénztárnok, Sipos Boldizsár mellett foglaltak állást. Sipos Boldizsárnak »hivatalképessége, szorgalmas, értelmes volta, néppeli jó bánása, pontossága, s iparüzlete által hivatalában nem gátoltatása minden községtanácsos által önkényt elismertetett" - írta az ülésről készült jegyzőkönyvbe Smalkovits Mihály. így elsőnek Sipos Boldizsárt, másodiknak Varga Györgyöt, harmadiknak Tivalt Ferencet ajánlották. Az írnoki állásra csak egyetlen jelentkező akadt. A pályázó, az akkor 30 éves, csopaki születésű, római katolikus vallású, nős családi állapotú Király János 1854-től Egerszegen, a megyei törvényszék fogházánál mint börtönőr tizedes teljesített szolgálatot. Mintegy mellékfoglalkozásként azonban 1857-ben már a városnál írnokosko- dott247, valószínűleg felfogadott napidíjasként, mivel a kinevezettek között sehol sem szerepel. Iskolai tanulmányait tekintve öt gimnázi131
