Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése
tály túlnyomó része alacsony, vagy semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkezett, s többnyire írni-olvasni sem tudott. A községtanács létrehozásánál így ők eleve nem jöhettek szóba. A frissen kinevezett községtanácsosoknak a város lakosaival való kapcsolatáról, elfogadottságáról a helytartósági osztálynak adott felvilágosítások - politikai múltjukat, közéleti aktivitásukat, nem egy esetben anyagilag is megalapozott társadalmi státuszukat figyelembe véve - valószínűleg helytállóak. Éppen ezért felvetődik a gondolat, hogy szabadabb politikai viszonyok között a megyefőnök megfogalmazása szerint is az "itteni népesség elitjét" magába foglaló, jórészt magasabb iskolai végzettségűekből és az egykor a liberális csoportosulás mellett elkötelezettekből álló községtanács mennyivel többet tehetett volna a város ügyeinek előmozdításáért, a gazdaság, a kultúra, az infrastruktúra fejlesztéséért, a városiasodásért, mint az abszolutizmus kormányzati rendszerében, ahol a községi önkormányzati szerveknek lényegében csak végrehajtó és rendfenntartó szerepet szántak, és ahol az államgépezet hierarchiája és bürokratizmusa mindenfajta önálló kezdeményezést háttérbe szorított. Lehet, hogy ezen felismerés folytán, lehet, hogy más okból, de az újonnan hivatalba lépő községtanács két tagja, Hőgyey János és Koppány Ferenc nem fogadta el kinevezését.237 A községtanács többi tagjának és a polgármesternek hivatalos beiktatása 1857. március 21- én történt. Előtte a szolgabíró felszólította a városi tanácsot, hogy «az írt nap délelőtti 9 órakor mind a tanács, jegyző, mind pedig a régi községi választmány tagjai a városházánál jelen legyenek és főnök őnagy- ságát tisztelettel elvárják." Bogyay Lajos ugyanis személyesen kívánt közreműködni ezen ünnepélyes aktus lebonyolításában. Megbetegedése folytán azonban Csirke Károly egerszegi járási szolgabírót bízta meg ennek elvégzésével.238 1857. március 21-én délelőtt 10 órakor239 a városháza tanácstermében Csirke Károly szolgabíró és Duzár István polgármester mellett a következők voltak jelen: eddigi választmányi tagsági és új községtanácsosi minőségükben Koppány Ferenc, Hőgyey János, Smalkovits Mihály, Háry József, Molnár György, Horváth Károly és Handler István; új községtanácsosként Kaiser Zsigmond; a városi tanács képviseletében Ráizinger József eddigi városbíró, Kováts József és Tivalt Ferenc fizetett tanácsosok, ifjabb Donászy Ferenc jegyző és Sipos Boldizsár pénztárnok; eddigi választmányi tagsági minőségükben Pathy János és Bertalan József, 125
