Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése
Hely Név Foglalkozás Vallás Életkor b Varga György szabó katolikus 50 c/ Smodits Ignác földbirtokos katolikus 60 X. а/ Handler István kereskedő katolikus 40 b/ Fiizár József könyvkötő katolikus 50 c/ Lakatos János bábos katolikus 60 XI. а/ Mayer Jakab kereskedő zsidó 46 b/ Weisz Jónás kereskedő zsidó 65 c/ Dr. Vahle Izrael orvos zsidó 38 XII. a/ Kaiser Zsigmond kereskedő zsidó 32 b/ Dr. Gráner Mihály orvos zsidó 32 c/ König Mór járási orvos zsidó 45 Az adatok jól tükrözik, hogy a kormányzati rendszer megváltozott elvárásait figyelembe véve Egerszegen kiket tartottak alkalmasnak a tanácsosi tisztség viselésére és kikről gondolták, hogy kinevezésükkel a választások mellőzése ellenére is, képesek lesznek valamilyen szinten kifejezni és érvényre juttatni a város lakosainak véleményét, illetve törekvéseit. Hiszen, mint a nMegjegyzés" rovatból látjuk, nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy ki milyen népszerű és kedvelt a városban. Mindez a kormány kezdettől meglévő azon óhajának helyi megnyilvánulása, hogy bizalmat ébresszen a népben és elfogadtassa vele rendeletéinek és utasításainak általa kinevezett végrehajtóit. A város társadalmáról a felettes hatóság által kialakított egyfajta értékrend fogalmazódott meg itt. A jelöltekről persze egyúttal azt is feltételezték, hogy mindannyian hajlandók lesznek a közéleti szerepvállalásra. Bogyay Lajos az 1857. január 25-én elküldött listához mellékelt levélben megjegyezte, hogy маг első helyen javasoltak kinevezésével létrejön a községtanács, amely az itteni népesség elitjét foglalja 122
