Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése

honosítanak meg az évszázadok során rögzült hagyományok szerint működő mezővárosi igazgatásban. S az már magától értetődik, hogy a modernizáció megtestesítőiként mindezzel együtt tökéletesen bele­illeszkednek a bürokratikus államgépezetbe, s mindig következete­sen és pontosan végrehajtják a felülről érkezett utasításokat. Hiszen a felettes szervek megítélése alapján az 1840-es években széles körű autonómiával rendelkező egerszegiek mostani önkormányzatát csak végrehajtásra, némi rendfenntartásra és a folyó pénzügyek ellenőr­zésére lehetett használni. S ha a rendezési előmunkálatok során való megkérdezésük folytán egyesek netán némi illúziókat tápláltak az önkormányzati jogok elkövetkező kiszélesítését illetően, akkor ezek az illúziók most szertefoszlottak. Hiszen nemcsak a város és a megye személyi állományra vonatkozó javaslatait hagyták figyelmen kívül, hanem a létrehozandó, az eddigi választmánynál szűkebb körű köz­ségtanácsot is újból kinevezés útján akarták megalakítani. Az elkép­zelések szerint ennek a felülről kinevezett községtanácsnak kellett majd véleményt nyilvánítania a tisztviselői és szolgai állásokra pályá­zók személyéről és alkalmasságáról. A tisztségek megnevezésétől eltekintve az eddigiekhez viszo­nyítva a legszembetűnőbb a két tanácsos számának egyre csökken­tése, s a szállásmesteri és előfogatbiztosi tisztség kiiktatása. Az adó­szedői állást nem rendszeresítették, erdőfelügyelőről ugyancsak nem esett szó. A korábbi városi javaslat szerint a pénztárnoknak kellett volna erdőfelügyelettel foglalkozni, azt azonban már előre lehetett látni, hogy számos teendője mellett erre aligha lesz ideje. Az erdőke­rülő ügye függőben maradt. A nyolc rendes éjjeliőri állást sikerült megszerezni, így ők pótolhatták a két kikiáltót, a dobost pedig - mivel a város által javasolt kettő helyett három hajdút engedélyeztek - szükség esetén a hajdúk egyike is helyettesíthette. Az egyik városi tanácsosi és a szállásmesteri tisztség kiesése viszont érzékenyen érin­tette az apparátust. A két állás eltörlése jelentősen megszaporította a leendő városi tanács tisztségeit sikeres pályázatukkal majd elnyerő hivatalnokok tennivalóit. Ambrózy Lajos 1856. november 13-i rendeletének vétele után Bogyay Lajos megyefőnök rögtön megtette az abban foglaltak végre­hajtásához szükséges intézkedéseket. Mindenekelőtt a helytartósági osztály által engedélyezett tisztviselői és szolgai állásokra szóló pályá­zat kiírásáról, alkalmas polgármester felkutatásáról és a községtanács 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom