Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése
vagy azok szimpatizánsai jutottak túlsúlyra. Az újak közül annak idején Szabó Sámuel neve is szerepelt a liberálisok által készített beadványokon. 1846-1847 körül Szabó Sámuel mellett Háry Józsefet is meggyőződéses ellenzékiként jellemezték, Smalkovits Mihályt pedig már nem kell bemutatnunk. Kinevezésük alkalmával a megyefőnök utasította a szolgabírót, hogy a megnevezetteket "annak nyomatékos hangsúlyozásával iktassa be hivatalaikba, hogy a Csjaszári] Kjirályi] Megyehatóság megfontoltságuk és ismert buzgalmuk révén elvárja tőlük, hogy a községi ügyintézés rendben folyjon." "Azt a kellemetlen észrevételt kell tennem, hogy Egerszeg község e tekintetben nagyon le van maradva. Általában a községi vagyon kezelését kötöm különösképpen a tisztviselők lelkére, és minden tekintetben olyan eredményeket várok, amelyek a követelményeknek sokkal inkább megfelelnek, mint eddig" - tette hozzá. Majd felszólította a szolgabírót, hogy adja át a választmányi tagoknak tanulmányozásra az 1851. augusztus 18-i községi utasítást.215 Bogyay Lajos 1855. július 25-én küldte el a helytartósági osztályra a rendezési előmunkálatokról szóló jelentést. Ebben már csak Keszthely, Sümeg, Tapolca, Kanizsa és Egerszeg igazgatását javasolta rendezésre, Lendváét nem. Indokként azt hozta fel, hogy 1850-ben is ezen öt mezőváros hivatali szervezetét alakították át. Majd megjegyezte, hogy a községi törvény megszületéséig a városokat úgy ahogy eddig, ezután is az 1851. augusztus 18-i községi utasítás szerint kellene igazgatni. Annyit azonban érdemes lenne változtatni -mondta-, hogy a városok közvetlenül intézhetnék levelezésüket a megyehatósághoz. Egyébként pedig - folytatta - a választmányi tagok továbbra is díjtalanul végzik munkájukat, s a fenti utasítás értelmében járnak el. Létszámuk Kanizsa kivételével mindenütt 12-13 fő, Kanizsán 24 fő.216 Bogyay Lajos beszámolójában feltétlenül figyelemre méltó, hogy a városok igazgatását a szolgabíró kiiktatásával közvetlen megyei fennhatóság alá kívánta vonni. Ez mindenképpen a fejlettebb polgári közigazgatás kialakítását előmozdító javaslatnak tekinthető. A járási felügyelet kiküszöbölésével a városok könnyebben, gyorsabban intézhették volna ügyeiket, s ami a legfontosabb: a megye előtt önállóan, saját tisztviselőik közreműködésével képviselhették volna érdekeiket. Javaslataik, véleményük a szolgabíró kommentálása nélkül juthattak volna a felsőbb hatóság elébe. A megyével való közvetlen kapcsolat pedig igazgatásukat is differenciáltabbá, szakszerűb104
