Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben - Zalaegerszegi Füzetek 5. (Zalaegerszeg, 1998)
Politikai küzdelmek 1848 előtt
Jánost, hogy a város nevében a megye által kidolgozott liberális önkormányzati szabályrendelet megsemmisítését kérje az uralkodótól. A magyar királyi kancelláriához Bécsben, 1847. február 3-án benyűjtott folyamodványban a városbíró előadta, hogy egy bizonyos „szabadelvű ügyvéd hazánk szellemi s anyagi jóllétének haladási léptei ürügye alatt” 1843 novemberében a város rendezését kérte a megyétől. „Ennek folytában közönségünk melloz- tével a 14 folyamodó kérésére a választmány városunk rendezhe- tésére hazánk törvényei ellenébe egy cifra, s mint előre mondva volt, brit lábra állított rendezési javalatot szerkesztett.” A városbíró szerint a törvénytelen statútum a város tudta és beleegyezése nélkül készült, még ki sem hirdették, és így jogszerűen életbe sem léphetett. A város beligazgatása egészen 1843-ig „az ügyvivőknek mellőztével, anélkül, hogy tisztválasztásunk alkalmakor bennünket valaha angol forma szerint három biztos kormányzott volna, a legszebb egyetértésben, s mély csendben, minden korteskedés nélkül megtörtént”. Mielőtt azonban tárgyalni kezdte volna a megye a rendezési javaslatot, „máris 1844. évi bíró s tanácsválasztás a rendezési folyamodványt aláíró Jákum Ferenc ingerkedésébül a legnagyobb eszem s iszommal telt korteskedésen ment keresztül”. Ennek lett állítólag a következménye, hogy az 1846-os tisztűjítás előestéjén Jákum Ferenc és társai, főképp ifjabb Handler István megrohanták és megrongálták Gróf Károly zalaegerszegi házát. Mindezekre való tekintettel a „brit lábra alakított statútum” megsemmisítését kérte a városbíró az uralkodótól.33 A zalaegerszegi panaszlevelet a kancellária átküldte Budára a helytartótanácshoz, a helytartótanács pedig Zala megyéhez fordult bővebb felvilágosítás végett. Az 1847 áprilisában érkezett helytartótanácsi leiratot az augusztus 4-i közgyűlés az előző évben kinevezett zalaegerszegi vizsgálóbizottság elé utalta, a megye közgyűlése pedig csak augusztus 30-án kezdődő ülésén tűzte napirendjére a kérdést. A Csillagh Lajos másodalispán által vezetett vizsgálóbizottság augusztus 31-én a városházára hívta össze Zalaegerszeg elöljáróit és a két pártfelekezet híveit.34 Itt Koppány Ferenc megyei főadószedő egy, a város 81 legtekintélyesebb és legvagyonosabb lakosa által aláírt nyilatkozatot terjesztett elő, 20
