Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben - Zalaegerszegi Füzetek 5. (Zalaegerszeg, 1998)
A nemzetőrség tábori szolgálata
talanul össze kell vonni századokba, és ahol megválasztott tisztek nem volnának, újakat kell választani. A századparancsnokoknak gondoskodniuk kell a nemzetőrök felfegyverzéséről, továbbá dobokat, fejszéket és lapátokat kell beszerezni. Horváth Vilmos utasította az egerszegi járás főszolgabíráját, hogy a nemzetőrszázadokat az általa kidolgozott terv szerint haladéktalanul állítsa fel, és a nemzetőrség három napon belül foglalja el kijelölt állomáshelyét. Horváth Vilmos tervének értelmében Zalaegerszegnek 400 nemzetőrt kellett volna kiállítani, és két, egyenként 270 fős századba osztva - kiegészítve néhány szomszédos település nemzetőreivel — Szepetken, ill. Kis- és Nagypáliban lett volna az állomáshelyük. Horváth Vilmos kikötötte még azt is, hogy „beteges, elöregült és ruhátlan egyéneket a századnak terhére a helységbeliek által kierőszakolni ne engedjenek. Útiköltséggel és élelemmel minden egyén magát aképpen lássa el, hogy az élelmiszerek meg nem érkezte esetében magát mindenki pár napig fenntarthassa”. Horváth Vilmos tehát nagyobb arányú, és hosz- szabb ideig tartó hadmozdulatokkal számolt, azonban Csertán Sándor kormánybiztos arról tudósította december 28-án Csillagh Lajos alispánt, hogy Perczel nem tudott terv szerint csatlakozni a magyar fősereghez, ezért szükségtelen a zalai nemzetőrség kimozdítása. Csillagh másnap értesítette Horváth Vilmost, hogy a „parancsnoksága alatti századosokat a nemzetőrök ki nem állítása eránt” azonnal tudósítsa.88 Zalaegerszeg polgárainak nemzetőri szolgálata a császári megszállás hónapjai alatt - 1849 januárjától áprilisáig - szünetelt. Miután április utolsó napjaiban Zala megyéből is kivonták csapataikat a visszavonuló császáriak, a május végén Zalába visszatérő Csertán Sándor kormánybiztos elrendelte, hogy a horvát határszélre - a Mura folyó partjára - nemzetőrökből álló őrvonalat kell felállítani.89 Zalaegerszeg tanácsa június 2-án hirdettette ki a város nemzetőrszázadainak rendezésére felszólító kormánybiztosi rendeletet.90 A Csertán által nemzetőrségi főfelügyelőnek kinevezett Dervasics András nemzetőrszázados naplótöredékében olvashatjuk az alábbiakat: „Május 29-én vettem kormánybiztos úr levelét, melyben engem mint nemzetőri századost felhatalmaz nemzetőri föliigyelőnek, hogy én 12 zalaegerszegi járási nemzetei