Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben - Zalaegerszegi Füzetek 5. (Zalaegerszeg, 1998)
Zalaegerszeg „hadiipara”
használatra a megyei fegyvertárba. A helyettes főszolgabíró még hozzáfűzte kérdéseihez, hogy „ezen kaszaféle pótlék fegyverek, mint célnak meg nem felelők, a táborban dárdákká átalakíttattak”.127 Zala megye bizottmánya szükségtelennek ítélte a hasznavehetetlen kaszák további átalakítását, és a helyettes főszolgabírót arra utasította, hogy a már átalakított kaszákat helyezze el a megyei fegyvertárban, az eredeti állapotban lévőket pedig adja visz- sza az illető kereskedőknek.128 Hafner Salamon zalaegerszegi vaskereskedőtől 224 darab, Handler István, valamint Gráner Li- pót helybeli vasárusoktól 45 ill. 122 darab kaszát szerzett be a megye, a többit az ugyancsak egerszegi „Fischer és Társa” elnevezésű kereskedelmi vállalkozás szállította. A kaszák átalakítását zalaegerszegi iparosok végezték. Jákum Ferenc, Magyar János, Dömötör József és ifjabb Pathy János lakatos mesterek, valamint Aranyos György és Horváth István kovácsok 504 kasza megvasa- lásáért 168 forintot vehettek fel a megye pénztárából. A kiegyenesített kaszáknál némiképp hasznavehetőbbnek ítélt dárdákat szintén a megyeszékhely kereskedőitől és iparosaitól szerezték be a megye kimozdított nemzetőrsége számára. A dárdafejek alapanyagául szolgáló „karikavasat” Handler István és Gráner Lipót egerszegi kereskedők szállították, a dárdafejeket pedig jórészt andráshidai kovácsok készítették el. Purger Ferenc, Kis Imre és Koller István egerszegi kerékgyártó mesterek összesen 586 darab dárdanyelet készítettek el bükkfából, a dárdafejek egy részét pedig az ugyancsak egerszegi Horváth István és Simon János kovácsok illesztették bele a nyelekbe.129 Amikor 1848 szeptemberében felállították az „első zalai önkéntes nemzetőri zászlóalj”-at, az önkénteseket felfogadó települések kötelesek voltak őket egy-egy sapkával, köpennyel, nadrággal és egy-egy pár bakanccsal ellátni. Zalaegerszeg nem csupán a maga 20 önkéntesét szerelte fel ilyen módon, de jelentős szerepet vállalt az egész, 1848 novemberétől 47. honvédzászlóalj elnevezéssel tevékenykedő alakulat felruházásában is. Miután október elején, Nagykanizsa horvát megszállás alóli felszabadítása során sikerült az ellenségtől mintegy 1200, német szabású dolmányt is zsákmányolni, felmerült az ötlet, hogy a dolmányokat 71
