Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben - Zalaegerszegi Füzetek 5. (Zalaegerszeg, 1998)

Honvéd újoncozások

Mind a 7., mind pedig a 47. honvédzászlóaljhoz önkéntesek kerültek Zalaegerszegről. Az 1848 november-decemberi újoncozás alkalmával soroztak, és csak a helyettesítésre volt mód, így ekkor nem akadtak „igazi” önkéntesek. 1849 nyarán viszont ismét szép számmal fogadott fel önkénteseket a város, legalábbis erre következtetünk abból, hogy a 24 felfogadott „idegenből” csupán heten voltak helyettesek, a többieket Zalaegerszegen nem sorozhatták, így ők csak önkéntesek lehettek. Önkéntes volt — mint láttuk - a helybeli születésű Simonfi Endre is, és feltételezhető, hogy a város szülöttjei közül sem mindenkit soroztak, akadhatott köztük más önkéntes is.

A Zalaegerszeg részéről kiállított újoncok átlagéletkora mintegy 22,5 év volt, pontosabb életkori összetételük pedig az alábbiak szerint alakult:

18-20 éves

75 fő

45,5 %

21-25 éves

57 fő

34,5 %

26-30 éves

23 fő

14,0%

31-35 éves

7 fő

4,2%

36-37 éves

3 fő

1,8%

Összesen

165 fő

100,0%

Látható, hogy a sorozottak alacsony arányának ellenére mégis a sorozásra kötelezett 19-22 éves, vagy ahhoz erősen közeli 18-25 év közötti korosztály adta a város újoncainak 80 %-át.

A zalaegerszegi újoncok társadalmi összetételéről nem tudunk a fentiekhez hasonló összegzést készíteni, mivel az 1848 őszén (két alkalommal is) kiállított újoncok foglalkozását nem jegyezték fel. Annyit azonban így is megállapíthatunk, hogy értelmiségiek összességében mintegy 10 %-ban lehettek jelen a város újoncai között, és főképpen a toborzás első időszakában, 1848 nyarán álltak be honvédnek. Legnagyobb számban talán a kézművesek lehettek, mert - mint láttuk - a főként idegen származású kézművesek aránya mindvégig magas volt. Tőlük alig maradhatott el a paraszti származású földművelők, szolgák, vagy éppen foglalkozás nélküliként számontartott parasztok aránya.

68