Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben - Zalaegerszegi Füzetek 5. (Zalaegerszeg, 1998)

Honvéd önkéntesek toborzása

1848

július

augusztus

szép

okt.

jlínokt.

1.

4.

í.

5.

10.

12.

15.

18.

21.

í.

1.

ossz.

földbirtokos1

1

kereskedő

4

értelmiség^211

14

kézműves

16

11

1

2137

földművelő

1

szolga4

fogl.

nélküli

1312

19

volt

katona

2

együtt

2

3

9

1

1

1

2

2

2

2

1

72

A zalaegerszegi önkéntesek legnagyobb része (37 fő) a kézművesek soraiból került ki. Az önkéntesnek álló kézművesek zöme vándorló mesterlegényként tartózkodott hosszabb-rövidebb ideje Zalaegerszegen. Miután a térség stagnáló kézművesipara nem igazán kínálhatott nekik biztos megélhetést, nagy arányban választották a katonáskodást, amellyel egy időre megoldódni látszottak egzisztenciális gondjaik. Nem hagyható figyelmen kívül egy másik lehetséges indíték; a kézműveslegények büszke öntudata sem, hisz ez volt az első eset, hogy nem kötéllel fogták őket (mint a cs. kir. hadsereg korábbi üjoncozásai során), hanem önként állhatták katonának, mégpedig nem a császár, hanem a magyar kormány hadseregébe. A kézművesek legtöbbje (összesen 9 fő) szabó volt. Három-három fő foglalkozott csizmadia, nyerges és mészáros mesterséggel, míg két-két fő varga, tímár,

49