Oroszy Zoltán: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története - Zalaegerszegi Füzetek 4. (Zalaegerszeg, 1985)

Előszó (Jári Ferenc) - I, Zalai helyzetkép, kulturális örökségünk, az utolsó háborús évek

jeleként az „Elnök jelenti, hogy a 3773-1/1944. sz. alatt kelt tanfelügyelői rendeletnek, amely a tanszemélyzet tagjainak származási igazolását követeti, minden tantestületi tag hiány nélkül eleget tett."

11 Az életkörülmények fokozatosan romlanak, a bombázások, a hadikörülmenyek, a front egyre közelebb kerülése kényszerintézkedéseket is követel. „Minden tanító köteles osztályának 4—5 hónapra megrövidített tananyagbontását elkészíteni az elmaradt és legfontosabb anyag kiemelésével."

12 A N. körzeti iskola 1944/45. tanévre beiratkozott tanulóinak száma 399, ebből 165 fiú és 234 leány. A tanulócsoportok elhelyezése ismét óriási gondot jelent. „Nagy utánjárással! sikerült biztosítani a Werbőczy-utcai óvoda helyiségét, amelynek nagysága is csak szükségképpen felel meg céljának. így is 2 tanteremben 'kell elhelyezni az alsó tagozat 6 osztályát, a többi Munkásotthonba járt."

13 A kényszerű helyzetet egyre jobban zavarták a berepülések. Többek között azért is kellett így dönteni, mert „a légiriadók inkább a délelőtti órákban voltak, így a kisebb gyerekeket kell menteni a gyakori hazafutástól, mert óvóhely nincs."

14 Az oktatás minimális tárgyi feltételeit is nehezen lehetett biztosítani. Különösen a papírhiány nyomasztó, erre felhívás is utal „csak 1—1 házifeladatnak szánt füzetet vétessünk a gyerekkel, amíg a könyvkereskedőknél elegendő füzet nem lesz."

15 A tél és a front közelsége egyre nehezebb körülményeket teremtett. A szombathelyi 3. honvédkerületi parancsnok Zala megye főispánjához írott 167/1945. sz. rendeletében szabályozta, hogy a nyugatra vándorló családok milyen mértékben vehetnek igénybe szállást. A rendelet 2. pontja szerint „egy család részére csak egy szoba illetékes."

16 Az oktatási intézmények sem kerülhették el sorsukat. 1944 októberében már az utolsó helyiségekre is megérkezik a vég határozat:. . . „katonai be-szál Iá solá s céljára folyó évi október hó 30. napjától kezdődően bizonytalan időre az alábbi helyiségeket veszem igénybe" — írta a polgármesteri leírat. Ezek 'között szerepelt sorban utolsóként a „Werbőczy-utcai óvoda két helyisége"

17 (Werbőczy u. 19. sz. — a mai Dózsa György utca.) „1944 őszén a fasiszta hunyadistá'k telepedtek a leánypolgári épületébe. A tanítást novemberben be kellett fejezni. Az iskolát teljesen kifosztották. A szemléltetőeszközöket barbár módon széttörték, a könyveket elégették. Ugyanezt tették a padokkal és szekrényekikel. Még a tornaterem padlózatát is felszedték és eltüzelték. Horváth József az épületben lakó hivatalsegéd mentett meg jó pár kísérleti eszközt és megmentette a tanári könyvtárat is."

18 Végül a feltételek teljesen megbénultak. . . Megérkezett az utolsó oktatással foglalkozó királyi tanfelügyelői leírat is: „Tudomásul és miheztartás céljából értesítem Igazgató Urat, hogy a tankerületi Kir. Főigazgató úr f. évi október 23-án kelt 1146/1944—45. sz. rendelettel a tanítást azonnali hatállyal felfüggesztette. E rendeletemmel kapcsolatban a közvetlen rendelkezés alatt álló iskolák igazgatóinak figyelmét a következőkre hívom fel. 1. A tanításnak az iskolai falak közötti műveltetése nem szünet. A tanító és nevelő munkának ezzel csak a keretei változnak meg, de nem a szükségessége. 2. Mindenütt meg kell szervezni a iskola székhelyén maradó tanulóknak kis csoportokban való Időnkénti tájékoztatását. Ennek helyét és idejét a helyi tapasz-