Oroszy Zoltán: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története - Zalaegerszegi Füzetek 4. (Zalaegerszeg, 1985)

Előszó (Jári Ferenc) - Ill.Az iskolák államosítása, a demokratikus erők küzdelme és szerepe, az eszmei harc kiemelkedő segítői. (1948)

összefogással, széles körű felvilágosító munkával folyt. Előkészítésében a MKP járt az élen. Állásfoglalásaiban, újságcikkeikben és élőszóban sokoldalúan magyarázták az iskolák államosító sárnak szükségességét. ,,A törvényjavaslatot Ortutay Gyula miniszter előterjesztésében 1948. június 16-án tárgyalta az országgyűlés. A polgári pártok is támogatták azt, kivéve a Baramkovics és Sehlachta pártot. Az MDP és a kormány szívósam folytatta küzdelmét a törvényért. Történeti és térbéli bizonyítékokkal érveltek, amíg végre 230 szavazattal 63 ellenébem megszavazták a törvémyt."

2 A helyi események híven tükrözik a küzdelmet és a fennálló feszültséget. A pedagógusok összefogásában, az új iskola és az államosításokért folytatott küzdelemben nagy szerepet játszott a Pedagógusok Szakszervezete. Jelentőségét az is növelte, hogy a megye iskolái nem egységes tanügyi igazgatáshoz tartoztak, hanem a szombathelyi Tankerületi Főigazgatóságnak, Zala vármegye Tanfelügyelőjének, valamint a szombathelyi és veszprémi püspökségnek irányítása alatt állt, így az egységet a pedagógusok szakszervezete biztosította.

3 Az államosítás, mint tényleges kampány az előző évek fokozatos előkészítése után Zalaegerszegen az 1948. április 24-i szakszervezeti közgyűléssel indult. Ez jelentős lépésnek számított, hiszen akkor még a VK Miniszter sem tett erről hivatalos nyilatkozatot. A közgyűlésen Kovács Péter, a központ vezető titkára elnökölt. „Közgyűlés anyaga a felekezeti tanítók anyagi, függőségi és tanügyközigazgatási sérelmei voltak. Több felszólaló a bajok orvoslásául az egyedüli megoldást az iskolák egységesítését: felügyeleti, anyagi szempontból javasolta". . .

4 Megjegyzik, hogy „24 eredeti jegyzőkönyvet küldtek fel a Vallás és Közoktatás Minisztériumba, amelyben bizonyítást myert a kis iskoláik nem összeműködése, felekezetieskedés, a kiszolgáltatott feudális függőségi viszonya a felekezeti nevelőknek, a női tanerők kiszolgáltatott helyzete, anyagi sérelmek tengernyi zöme, felekezeti iskolában működő nevelők üldözése demokratikus elveik miatt stb."

5 Külön tájékoztatót állított össze 40 pontban a pedagógusok szakszervezete, amelyet 400 példányban terjesztették a megyében. Ebben külön fejezet (11 pont) foglalkozik a tanító előnyeivel, 10 a községek előnyeivél és végül 4 a szülőik előnyeivel. A megyei titkár értekezletre hívta össze a demokratikus pártok megyei vezetőit, főispánt, alispánt, Szaktanács vármegyei titkárát, MNDSZ, UFOSZ, FÉKOSZ vezetőit, támogatást kérve a kampány sikerének biztosítására. Ez a bizottság többször összeült és értékelte a történteket, megtárgyalta a teendőket. A bizottság összműködése eredményei páratlanok voltak: nem történhetett semmi lényeges esemény a megye legtávolabbi részében sem, hogy erről aznap tudomást ne nyertünk volna" — jegyzi meg a korabeli feljegyzés. „A klérus május 3. hetében kezdett ellenakciókat indítani. Pásztorlevelek felolvasása után a hívék nevében táviratban tiltakoztak az államosítás ellen és tiltakoztak a vallásoktatás eltörlése ellen."

8 A Zala megyei Ifjúsági Bizottság is komoly erőfeszítéseket tett az államosítási kampány segítésére. 1948. június 2-án külön tervezetet dolgoztak ki a teendőikről: ifjúsági tömegszervezetek mozgósítása a MDP ifjúsági felelősein keresztül, sajtón keresztül állást foglalni az államosítás mellett. Az EPOSZ feladatául tűzték ki a június 6-i zalaegerszegi központi megmozdulás támogatását, a NËKOSZ egerszegi kollégisták leveleket írnak haza, magyarázva az államosítás hasznát. Zala vármegye alispánja szerint „A vármegye teljes hangulata azt mu-