Oroszy Zoltán: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története - Zalaegerszegi Füzetek 4. (Zalaegerszeg, 1985)

Előszó (Jári Ferenc) - II. Az iskolák helyreállítása, a tanítás megindítása, az általános iskolák létrehozása, a pedagógus képzés és továbbképzés beindulása, az iskolai demokratizmus kezdete (1945—1947)

letek belső berendezésének jelentékeny részét a német megszállók tönkretették, többet hadikórház céljára hasznaitok. A nemzeti bizottságok politikailag megbízható igazgatókat állítottak az iskolák élére, azok a menekült tanítók igénybevételével a tanítást tényleg végezték és az iskolák lassan benépesültek. Pl. a fennmaradt adatok szerint a zalaegerszegi tanítóiképzőben és líceumban április közepén még csak 89, június 2-án már 215 tanuló látogatta rendszeresen az órákat."

14 A megváltozott körülmények gyorsan törtek utat az iskolákba. A pedagógusok tudata fokozatosam és egyre gyorsabbon fogadta be az újat. Egyre többen kezdték felismerni a jövő felé vezető utat és keresték azokat az anyagokat, írásokat, irodalmat, emelyből már konkrétabban is kielégíthetik igényüket. Az I—II. körzeti népiskola 1945. július 2-i nevelőtestületi ülése jegyzőkönyvében írták: ,,több tanító az igazgatótól olyan könyvek címét kéri, amelyek olvasása megismertetné vele és gondolja a többi kartársakkal is a demokráciának az alapelveit."

15 A beinduló iskolák irányítása nem volt könnyű feladat. Ezért volt nagyon fontos, hogy megfelelő emberek kapjanak az irányításukra megbízást. A helyzet lassú konszolidálásával, a tanítók folyamatos hazakerüléséve!, vagy a menekült pedagógusok letelepedésével kialakultak a tantestületek. A beindulás nehéz munkája alatt volt lehetőség az emberek megfigyelésére, kiválasztására. Elérkezett az ideje annak, hogy a helyi vezetést gyakorló testületek ideiglenes, vagy végleges kinevezéseket eszközöljenek. Ebben az időben a II. körzeti iskola az 1. körzeti iskolában működött. Belátható időn belül nem volt módja eredeti épületébe költözni, ,,a tanítók egyidőben tanítottak úgy, hogy a felső tagozat a délelőtti, míg az alsó a délutáni órákban nyert elhelyezést. így a pedagógiai szempont is azt kívánja, hogy amíg a két iskola külön nem válhat, ne legyen két igazgatója." Ennek megfelelően a zalaegerszegi Nemzeti Bizottság az I. és II. körzeti iskoláik igazgatói teendőinek ellátásával Matkovics Lajos iskolaigazgatót bízta meg 1945. július 2-án.

16 A korabeli helyzet ténylegesen is igénybe vette az igazgatók szinte minden percét. Pesthy József igazgatóról szóló feljegyzés szerint ,,az iskola vezetésén kívül igen számottevő tevékenységet fejtett ki a pártéletben, a tanítók és tanárok átképzését szolgáló tanfolyamokon, mint előadó. Mint a pedagógusok szakszervezetének elnöke, s a szakszervezeti tanács tagja, állandó irányt szabó munkásságot fejtett ki a megtartott gyűléseken. A népbíróság tagjaiként is működött 3 hónapon át. Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak a Zalaegerszeg megyei város képviselőtestületének. A közoktatásügyi miniszter úr által elrendelt átképző megbeszéléseket, előadásokat hetenként részben maga ta rótta, részben pedig szakszerűen levezette."

17 A felszabadulást követő első hónapok kétségtelen egyik jelentős eseménye volt a közalkalmazottak, köztük a pedagógusok igazoltatása. A kiadott rendelet értelmében ,,a tényleges szolgálatban álló, vagy tényleges szolgálattétel teljesítésére visszarendelt nyugállományú közalkalmazottak 1939. szeptember 1. napjától követőleg tanúsított magatartásának, ellenőrzésének céljából minden helyen igazoló bizottságot kell felállítani."

18 Minden pedagógus kapott egy levelet a tankerületi főigazgatótól: „Értesítem Címedet, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úr 1945. évi június 7-én kelt 7994/1945. sz. elnöki rendeletével igazolásának lefolytatására lakóhelye területére illetékes igazolóbizottságot jelölte ki."

19