Oroszy Zoltán: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története - Zalaegerszegi Füzetek 4. (Zalaegerszeg, 1985)

Előszó (Jári Ferenc) - II. Az iskolák helyreállítása, a tanítás megindítása, az általános iskolák létrehozása, a pedagógus képzés és továbbképzés beindulása, az iskolai demokratizmus kezdete (1945—1947)

letek belső berendezésének jelentékeny részét a német megszállók tönkretették, többet hadikórház céljára hasznaitok. A nemzeti bizottságok politikailag meg­bízható igazgatókat állítottak az iskolák élére, azok a menekült tanítók igénybevé­telével a tanítást tényleg végezték és az iskolák lassan benépesültek. Pl. a fenn­maradt adatok szerint a zalaegerszegi tanítóiképzőben és líceumban április kö­zepén még csak 89, június 2-án már 215 tanuló látogatta rendszeresen az órákat." 14 A megváltozott körülmények gyorsan törtek utat az iskolákba. A pedagógusok tudata fokozatosam és egyre gyorsabbon fogadta be az újat. Egyre többen kezd­ték felismerni a jövő felé vezető utat és keresték azokat az anyagokat, írásokat, irodalmat, emelyből már konkrétabban is kielégíthetik igényüket. Az I—II. körzeti népiskola 1945. július 2-i nevelőtestületi ülése jegyzőkönyvében írták: ,,több taní­tó az igazgatótól olyan könyvek címét kéri, amelyek olvasása megismertetné vele és gondolja a többi kartársakkal is a demokráciának az alapelveit." 15 A beinduló iskolák irányítása nem volt könnyű feladat. Ezért volt nagyon fontos, hogy meg­felelő emberek kapjanak az irányításukra megbízást. A helyzet lassú konszolidá­lásával, a tanítók folyamatos hazakerüléséve!, vagy a menekült pedagógusok le­telepedésével kialakultak a tantestületek. A beindulás nehéz munkája alatt volt lehetőség az emberek megfigyelésére, kiválasztására. Elérkezett az ideje annak, hogy a helyi vezetést gyakorló testületek ideiglenes, vagy végleges kinevezéseket eszközöljenek. Ebben az időben a II. körzeti iskola az 1. körzeti iskolában műkö­dött. Belátható időn belül nem volt módja eredeti épületébe költözni, ,,a tanítók egyidőben tanítottak úgy, hogy a felső tagozat a délelőtti, míg az alsó a délutáni órákban nyert elhelyezést. így a pedagógiai szempont is azt kívánja, hogy amíg a két iskola külön nem válhat, ne legyen két igazgatója." Ennek megfelelően a zalaegerszegi Nemzeti Bizottság az I. és II. körzeti iskoláik igazgatói teendőinek ellátásával Matkovics Lajos iskolaigazgatót bízta meg 1945. július 2-án. 16 A korabeli helyzet ténylegesen is igénybe vette az igazgatók szinte minden percét. Pesthy József igazgatóról szóló feljegyzés szerint ,,az iskola vezetésén kívül igen számottevő tevékenységet fejtett ki a pártéletben, a tanítók és tanárok át­képzését szolgáló tanfolyamokon, mint előadó. Mint a pedagógusok szakszerve­zetének elnöke, s a szakszervezeti tanács tagja, állandó irányt szabó munkássá­got fejtett ki a megtartott gyűléseken. A népbíróság tagjaiként is működött 3 hó­napon át. Tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak a Zalaegerszeg megyei város képviselőtestületének. A közoktatásügyi miniszter úr által elrendelt átképző megbeszéléseket, előadásokat hetenként részben maga ta rótta, részben pedig szakszerűen levezette." 17 A felszabadulást követő első hónapok kétségtelen egyik jelentős eseménye volt a közalkalmazottak, köztük a pedagógusok igazoltatása. A kiadott rendelet értelmében ,,a tényleges szolgálatban álló, vagy tényleges szolgálattétel teljesí­tésére visszarendelt nyugállományú közalkalmazottak 1939. szeptember 1. napjától követőleg tanúsított magatartásának, ellenőrzésének céljából minden helyen iga­zoló bizottságot kell felállítani." 18 Minden pedagógus kapott egy levelet a tan­kerületi főigazgatótól: „Értesítem Címedet, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Mi­niszter úr 1945. évi június 7-én kelt 7994/1945. sz. elnöki rendeletével igazolásának lefolytatására lakóhelye területére illetékes igazolóbizottságot jelölte ki." 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom