Oroszy Zoltán: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története - Zalaegerszegi Füzetek 4. (Zalaegerszeg, 1985)

Előszó (Jári Ferenc) - II. Az iskolák helyreállítása, a tanítás megindítása, az általános iskolák létrehozása, a pedagógus képzés és továbbképzés beindulása, az iskolai demokratizmus kezdete (1945—1947)

Az 1944/45-ös tanév 1944. október 23-tól lényegében a nyilasak uralma alatt szünetelt. Az iskolák épületeit katonai célokra vették igénybe. A város felszabadítása után a Vörös Hadsereg azonnal intézkedett az iskolák megnyitásáról, a tanítás megkezdéséről. Az épületek egyelőre még a hadsereg használatában maradtak, a tanítás különböző helyeken, részben magánházaikban kezdődött el.

6 A nehéz és egyben újszerű helyzetben mégis viszonylag hamar beindult az oktatási közigazgatás is. Mindéin iskola testülete összegyűlt, megkezdték a helyreállítást, ahol lehetett. A Zala vármegyei Tanfelügyelőség már 1945. április 28-án leiratban hívta fel az igazgatókat a legsürgetőbb feladatra: ,,A város különböző helyein tárolt, vagy pusztulás veszélyének kitett és szétszórt iskola-felszerelési tárgyaik, úgy mint padok, asztalok, táblák, szemléltető és kísérleti eszközök, könyvek stb. összegyűjtendők és használatba veendők. Ez ügyben a klr, tanfelügyelő április 29én, vasárnap délelőtt 11.00-kor a Kossuth Lajos u. 23. sz. alatti hivatalában értekezletet tart."

7 (Ma helyén a ,,Szalagház" áli) A leiratot az alábbi iskoláknak küldték ki : 1. I. körzeti népiskolának (Ma Dózsa György ált. iskola) 2. II. körzeti népiskolának (Utóda ma: József Attila ált. iskola) 3. Polgári fiúiskolának (Ma Petőfi Sándor ált. iskola) 4. Polgár leányiskolának (Ma Ady Endre ált. iskola) 5. Kereskedelmi iskolának (Ma Közgazdasági SzKI) 6. Gimnáziuminak (Ma Zrínyi Miklós Gimnázium) 7. Notre Dame Zárda Tanítóképző Intézetnek (Megszűnt, épületében ma: Pénzügyi és Számviteli Főiskola van) 8. Notre Dame Zárda Polgári Leányiskolának 9. Notre Dame Zárda népiskoláinak A polgári leányiskola épülete és tornaterme 1944. őszétől katonai laktanya volt. A betelepített katonáik az iskola felszerelésének zömét eltüzelték. A felszabaduláskor az iskola nem volt alkalmas tanításra, hiszen egyetlen ép ablaka sem volt. Az oktatást ideiglenes helyekém kellett megkezdeni, amíg a helyreállítás megtörténik. .. . A háború és a meglevő körülményeik ,,csak csonka tanítási évet tettek lehetővé. A szorgalmi idő alig három hónap"

8

, de van, ahol ennél is rövidebb. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) az 1944—45-ös rövidített iskolaév nevelési feladatát a következőkben jelölte meg: „világnézeti áthangolás demokratikus szellemben".

9 A rendelet többek között már azt is lehetővé tette, hogy az orosz nyelvet rendkívüli tárgyként lehet tanítani, ahol erre alkalmas egyén rendelkezésre áll. A rövid néhány hónapos oktatási lehetőség természetesen foglalkoztatta az irányító szerveiket is, így jelent meg a VKM rendelete 1945. május 24-én, és ad utasítást a teendőkről: „Az iskolai évben június 26-ig rendszeresen kell tanítani. Ettől kezdve július 7-ig folyik a tanított anyag rendszeres átismétlése. Július 7—13-ig kell megtartani az évzáró vizsgákat és a tanév ünnepélyes befejezését."

10 A rendelethez kiegészítő megjegyzést fűzött a megyei tanfelügyelő: „Ott, ahol ez még nem történt volna meg, a tanítást azonnal meg kell kezdeni. Ha az iskola épülete elpusztult, a helyi hatóságok és a lakosság közreműködésével tanításra alkalmas helyiségeket kell igénybe venni, alkalmas időben pedig a