Benczéné Nagy Eszter - Fülöp István - Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei - Zalaegerszegi Füzetek 3. (Zalaegerszeg, 1977)

Bevezető

let lett a lángok martaléka, mintegy 600 000 Ft kárt okozva a városnak. A város megbízásából Póka Antal megyei földmérő felmérte a tűz pusztítását és erről térképet készített. 1826 július 18-án leégett a Kossuth Lajos utca körülbelül a mai Petőfi Sándor utcáig, a Széchenyi István tér mozi felőli oldala, az Eötvös József utca eleje, a Tüttősy utca, a Berzsenyi Dániel utca körülbelül a Pázmány Péter utcáig, valamint a Sénig Ferenc köz, a volt Sas utca, a Centrum és a Domus áruházak között, a Mozi-köz, a Balatoni út a Kovács Károly térig, a Batthyány Lajos utca keleti sora, a Kölcsey Ferenc és a Kis utca. 1826. július 29-én a fentieken kívül majdnem minden ház leégett. Épen maradt a Kossuth Lajos utcában 4, a Széchenyi István téren 5, a Várkörben 6, a Deák Ferenc téren 4, a mai Megyei Könyvtár helyén 1, a Sütő utcában 2, az Eötvös József utcában 1, a Vizslapatak hídjánál 1, a mai Zrínyi Gimnáziummal szemben 2, a Rákóczi Ferenc úton 2 épület, a Marx Károly tér 2 oldala, a Szabadság tér, a régi Megyeháza (Megyei Bíróság) a hozzá tartozó épületekkel. Ekkor a város a biztonságosabb építkezés érdekében kérte földesurától, a szombathelyi püspöktől a téglaégetés engedélyezését és azt meg is kapta. A kétszeri tűzeset után a város igen szigorú rendszabályokat hozott egy esetleges újbóli tűz megakadályozására. Ezek az intézkedések igen jól mutatnak rá a múlt század közepéig oly gyakori tűzesetek lehetséges okaira: „Mindezek előtt bizonyos lévén az, hogy a dühösködő lángok kiterjedését leginkább azon okból akadálozni nem lehetett, mivel a házak rendetlenül és egymáshoz oly közel építve, és szalmával fedve lévén egy szempillanatban több utcát tűzzel annyira elborítottak, hogy az oltalmazok életének világos veszedelme nélkül azokhoz közelíteni sem bátorkodhattak." A tűzesetek bármennyire is súlyos katasztrófák voltak, a város életében mindenképpen pozitív hatást is eredményeztek. A sorozatos szerencsétlenségek nagymértékben elősegítették a város mérnöki rendezését. Sajnálatos tény, hogy ezeknek a szomorú tűzeseteknek be kellett következniük ahhoz, hogy Zalaegerszeg településképe előreléphessen a városias forma irányába és elkészülhessen a város első rendezési terve — amelyekhez hasonlót a környező területeken ebből a korból nem ismerünk — a már emiitett Póka Antal megyei földmérő jóvoltából. Ez Zalaegerszeg településtörténetének egyik legértékesebb dokumentuma. A térképre összesen 468 telket rajzoltak be a teleknagyságok feltüntetésével, s elkészült a lakosság név szerinti összeírása. A kettő együtt nagy segítséget ad az 1826-os Zalaegerszeg megismeréséhez. A város ebben az időben mind kiterjedését, mind a lakosság számáttekintve (1828-ban 3116 lakos) kis városnak számított, hiszen csak a mai értelembe vett ún. belső városmag létezett és képezte az egész várost. Kereskedelme elég élénk volt, fejlődött a kézművesipar, nőtt a lakosság száma is. Mindezek ellenére a mezőváros, amely a megye székhelye is volt, alig rendelkezett néhány jelentősebb középülettel. Egerszeg akkoriban valójában nem volt más, mint egy nagyobb falu, sok zsupfedeles, füstös'konyhás házzal. 1826-ban az egész város mindössze 20—25 utcából állt. Az 1800-as évek elejéről megmaradt adásvételi könyvek és az 1826-os térképhez készített névjegyzék alapjá'n igen sok utcának a nevét sikerült megálla-