Benczéné Nagy Eszter - Fülöp István - Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei - Zalaegerszegi Füzetek 3. (Zalaegerszeg, 1977)

Bevezető

nyitották meg a Botfy Lajos, Vörösmarty Mihály, Hegyi, Hunyadi János utcákat, alakították ki a Baross Gáborról elnevezett teret is. Mérnöki pontossággal jelölték ki a Dózsa György utcát, s az azt keresztező három utcát is. Az építkezésre azonban még mindig az a jellemző, hogy az utcák között igen nagy üres telkek, kertek maradnak. Közművesítés még nincs. A város első villanytelepe is csak 1905-ben létesült, a mai Petőfi iskola helyén, a Kosztolányi Dezső utcában, amelyet akkor Villanytelepi utcának is neveztek. A századfordulón szinte minden régi utcanevet megváltoztattak a városban, országszerte divat lett történelmi és irodalmi nagyjainkról utcákat elnevezni. A Temploma Hja utcát Kölcsey Ferencről, a Zala utcát Batthyány Lajosról, a Fürdő utcát Munkácsy Mihályról, a Körmendi utcát Rákóczi Ferencről, a Kereszt utcát Petőfi Sándorról, a Mező utcát Kisfaludy Sándorról, az Úri utcát Eötvös Józsefről, a Rózsa utcát Madách Imréről nevezték el, és folytathatnánk még tovább a felsorolást. A tömeges megváltoztatást a következőkkel indokolták: ..Tekintettel arra, hogy a város utcái legnagyobb részben minden jelentőség nélküli nevekkel lettek ellátva, kívánatosnak tartja a képviselőtestület, hogy azok a magyar haza és történelem nevezetes nagyjainak neveit örökítsék meg az utódok javára, s tartsák fenn állandó emlékezetben . . .". Ez az indoklás is jól bizonyítja, hogy az utcanévadások általában mindig alkalmazkodtak a politikai áramlatokhoz, vagy sok esetben a kor divatjához, mint a századfordulón, amikor divat volt magyarkodni, nemzetieskedni, és ez az utcanévváltozásokban is tökéletesen kifejezésre jut. 1928-ra a város területi növekedése nem túl nagy, de az utcák számának gyarapodása szembeötlő. A Bíró Márton utca már a Hunyadi János utcáig tart, ekkorra épült ki a Farkas Dávid utca és az azt keresztező Kinizsi Pál és Honvéd utcák déli része is. Az Arany János és Dózsa György utcák közötti területen több új utcát nyitottak meg: Rákosi Viktor (Farkas József), Virág Benedek, Batsányi la nos, Prohászka Ottokár (Lőrinc barát), Püspöki Grácián (Garbai Sándor), valamint a Mikes Kelemen utca nyugati felét is. A vásárteret is felosztják ekkorra, sőt dél felé a Zrínyi Miklós utca, Csányi László tér és a Mátyás király utcák közötti nem csekély terület is beépült, sok új utcával: Kemény Zsigmond utca (Tömöri Pál utca) Tomori Pál utca, Zárda utca (Ságvári Endre utca) /V. Károly utca (József Attila utca) Árpád utca, (Árpád utca) gr. Festetics György utca (Dobó Katalin utca) gr. Esterházy Pál utca (Bem József utca). A mai Göcseji út meglévő része akkor kapta a Temető út nevet. Az 1920-as 1930-as években csökkent az utcanéwáltoztatások száma, az újonnan megnyitott utcákat általában közismert helyi, vagy országos nagyságról nevezték el. A személyekről történő elnevezéseken kívül a trianoni békeszerződés megkötése után az utcaelnevezésekre is kivetítődött az irredentizmus politikai irányzata. Egymásutánban neveztek el utcákat az elszakított területek földrajzi neveivel, így születtek az Ipoly, (Kabók Lajos utca) Garam, (Falumúzeum utca) Vág (Béke utca) . . . stb. utcák. A harmincas évek végén, a negyvenes évek elején több névváltoztatás történt nagyobb részt jobboldali beállítottságú személyekről, majd kifejezetten fasiszta politikusokról. így a Rózsák terének nevét Mussolini térre változtatták (Béke liget) a helyi Nyilaskeresztes Párt pedig a Horthy Miklós tér nevének Szálasi térre való változtatását kérte, (Somogyi-Bacsó tér).