Benczéné Nagy Eszter - Fülöp István - Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei - Zalaegerszegi Füzetek 3. (Zalaegerszeg, 1977)
Utcanévtár - A mellékelt térképek forrásai
VIRÁGZÓ MEZŐ UTCA (Nekeresd — F2—F3) A Nekeresdi úttal párhuzamosan haladó névtelen utcát, 1968 5l6-ban Virágzó mező utcának nevezték el. VIZSLAPARKI ÚT (E5) A Fürst Sándor utca folytatása észak felé, a Petőfi úttól a Bacsányi János utcáig. Nevét az itt folyó, ma már befedett Vizsla patakról kapta. 1974 ;íl7-től Vizslaparki út. VORHOTA UTCA (Vorhota — B4) A volt Árpád út r,i % egy szakasza, valamint annak délre nyúló névtelen része egységesen a Vorhota utca nevet kapta 1974 5l!,-ben. VÖLGYI ÚT (Vorhota — A4) A Vorhota utcából nyíló Árpád úti rész, valamint a Vörösmarty^ 20 utca egységesen 1974 52l-ben a Völgyi út nevet kapta. VÖRÖS HADSEREG ÚTJA (D4) A legrégibb utcák egyike. 18 1 2 522-ben Olai utca, egészen 1952-ig így nevezték. 1952 )23-ben Vörös Hadsereg útja. A Rákóczi Ferenc utca folytatása a Gasparich Márk és Béke utcák között. VÖRÖSMARTY MIHÁLY UTCA (E5) l/örősmarfy Mihály (1800—1855) epikus, lírikus és drámaíró, a legnagyobb magyar romantikus, a költői nyelv megteremtője. Gyermekkorától kezdve verselt, első költeményei 1823-ban jelentek meg. A honfoglalásról szóló Zalán futása című eposza nevét az egész országban ismertté tette. 1848-ban képviselő, Kossuth Lajos feltétlen híve. A szabadságharc leverése után bujdosott, majd 1850-ben kegyelmet kapott. Baracskára, majd Kápolnásnyékre költözött és haláláig itt dolgozott. 1903 524-óta Vörösmarty Mihály utca. Először az Ady Endre és Mártírok útja közötti szakasza épült be, az 1940—50-es évekre pedig már a Fürst Sándor és Mártírok útja közötti szakasza is. 51(i Tjk. 1968/43. th. 517 Un. 1974. 518 T 191.; T 1973. 51<J Un. 1974. M°T 1973.; 521 Un. 1974. 522 Régi Lt. 735.; 52;í Tjk. 1952. nov. 22. 524 T 127.
