Benczéné Nagy Eszter - Fülöp István - Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei - Zalaegerszegi Füzetek 3. (Zalaegerszeg, 1977)
Utcanévtár - A mellékelt térképek forrásai
CSÖRGE UTCA (Zalabesenyő — F8) A Posta utat és a Besenyő utcát köti össze. 1963 ,j8-ban Táncsics Mihály utca, de a helybeliek Míháli ,JIJ útnak mondták. 1974 l0 "-ben Csörge utca. DAMJANICH UTCA (Csácsbozsok — H4) Damjanich János (1804—1849) az 1848-as szabadságharc egyik kiváló katonai vezetője, honvéd tábornok, a radikális polgári reformok híve. 1849ben az aradi vár parancsnoka. Haynau Aradon kivégeztette. 19ó3 lul-óta Damjanich János utca. A Nyerges utcát és a Balatoni utat félkörívben köti össze, ezzel északi és nyugati irányban határolja a városrészt. DEÁK FERENC TÉR (E4) Deák Ferenc (1803—187ó) jómódú, Zala megye életében jelentős szerepet játszó középbirtokos nemesi családból született. A reformkorban leginkább Kehidán élt, Zala megye követe a reformországgyüléseken, ahol a liberális ellenzék egyik elismert vezére volt. 1848-ban az áprilisi törvények egyik kidolgozója. Az első felelős kormányban igazságügyminiszter, több jelentős törvény kezdeményezője. A fegyveres szabadságharc kitörése után Kehidára vonult vissza. 1854-ben eladva zalai birtokait Pestre költözött. Kiemelkedő szerepe volt az 1867. évi kiegyezés létrehozásában, s az ezt követő politikai élet formálásában. A város egyik legrégibb utcájából alakult ki. 1819 lü2-ben Nemes Vármegye tömlötzeire néző uttza, 1883 l0:i-ban Deák Ferenc tér néven szerepel. Itt található Deák Ferenc szobra, (Vay Miklós müve), melyet 1879-ben állítottak fel. Az 1826-os térképen is széles, öblös utca, inkább tér jellegű. A Deák tér elnevezéssel párhuzamosan a köznyelvben a Piac tér elnevezést is használták, illetve még ma is használják. A tér keletkezésekor nagyobb volt mint ma. 1948 J(,/ '-ban, az akkori Központi Takarék (ma Göcseji Múzeum) előtti teret, beleértve a Deákkertet is és a Deák tér 1—5. sz. alatti házakat leválasztották. (Id. Szabadság tér), és így a tér a később épült Megyei Könyvtár épülete mögötti részre szorult vissza. Deák Ferenc szobra ma nem a róla elnevezett téren áll. 105 " S T 186.; i,!, Fn. 137. Miháli nevű földbirtokosról.; i,l(l Un. 1974. 1,II T 186. " L 'Régi Lt. 737.; Iu:; Kgy. jk. 1888. 1920.; l,K 'Kgy. jk. 1948/1643. '"'A szobor áthelyezésének gondolata a 30-as években igen élénken foglalkoztatta a város közvéleményét. A Csányi szobornak a Kossuth Lajos út déli végén való elhelyezésével egyidejűleg Deák Ferenc szobrát a Központi Takarék elé kívánták helyezni. ,,A város egyik legfőbb nevezetessége és dísze a Deák szobor úgy van elhelyezve, hogy arról a nagyközönség, de különösen az idegenek alig szerezhetnek tudomást... A Központi Takarékpénztár r. t. előtti tér forgalmas útvonal melletti fekvése folytán könnyen meg lesz közelíthető, azon kívül szembetűnő helyen lévén, predesztinálva van a szobor céljára, annál is inkább, mert ez a terület — illetőleg az egész térség — most is mintegy kiegészítő része a közvetlen mellette fekvő Deák térnek és az ősi vármegyeháznál, ahol a haza bölcsének nagyszabású politikai pályája megindult." A városi képviselőtestület egyhangúlag elfogadta a szobor áthelyezéséről szóló határozatot, de ezt a Vármegye nem hagyta jóvá, s így a szobor maradt eredeti helyén.
