Benczéné Nagy Eszter - Fülöp István - Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei - Zalaegerszegi Füzetek 3. (Zalaegerszeg, 1977)

Bevezető

pedig meg a Csiszár kút körül is vetések díszlettek, ahol ma több ezer ember lakik. Az 1970-es évek elejére szintén elég jelentős területtel nő a város. A Gorkij utca folytatásaként a Hegyalja utcát nyitották meg, valamint tovább épült az Átalszegett utca is. A két utca között levő terület is ekkorra épült be, főleg fiatalok kaptak itt lakást. A Népköztársaság és Erkel Ferenc utcák közötti részen épült lakások KISZ-akcióban készültek, innen az elnevezése KISZ-telep, amely név a később egyre növekvő városrészre is ráragadt. A páterdombi városrészen a már megnyitott utcák épültek tovább, a Juhász Gyula utcából keletre pedig több új utcát nyitottak meg: Kazinczy Ferenc, Margaréta, Tulipán utcák. Tovább nő a Landorhegyi út, visszakanyarodik a szintén meghosszabbított Gasparich Márk útba, a Herszon lakótelep is lezárult DNY-ról a Kodály Zoltán utca megnyitásával. A város rohamos fejlődése megkövetelte, hogy elkészítsék a város általános rendezési tervét, amelyet 1969. január 27-én tartott tanácsülés fogadott el. Ezek után készültek el az egyes városrészek külön-külön rendezési tervei, így a városközponté, a Landorhegyi városrészé, a Kertvárosé, s ezek alapján épül, korszerűsödik, szépül napjainkban városunk. A gyors ütemű területnövekedéssel járó városfejlődés maga után vonta azt is, hogy az utcaelnevezések ritmusa felgyorsult, s változott az utcanévadás jellege is, igen lassan, fokozatosan tértek át a személyekről történő elnevezésekről a tárgyi elnevezésekre, sok régebbi nevet felelevenítve: Landorhegyi út, Átalszegett utca, Hegyalja utca stb. Az új lakótelepeken a hagyományos utcaszerkezet megszűnt, mert nem minden esetben oda épült a ház ahová tervezték. így például a Landorhegyi út páratlan oldalán a 3—7—11. számú házak nem az utca vonalán vannak, vagy az egymással szembenéző két lakóépület közül egyik a Madách Imre másik a Pais Dezső utcában van. A Csertán Sándor utcára néző lakóépület a Landorhegyi útra van számozva. Hasonló problémák adódnak a KISZ-lakótelepen is, ahol eredetileg az egész telep épületei római számmal voltak jelölve és csak később történt az utcák elnevezése, így fordulhatott elő az, hogy utcák maradtak név nélkül pl.: a III. térképen 116-os számmal jelölt utoa. Nagyban növelte a város területét és az utcák számát a sok becsatolt peremközség s ez azt a furcsa helyzetet eredményezte, hogy volt 5—7 Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Táncsics Mihály utcája a városnak, ami nagyban nehezítette az eligazodást. így szinte természetes, hogy már 1968-ban felmerült a kérdés, hogy a meglevő párhuzamos utcaneveket meg kell változtatni. Egy részét már 1968-ban megvalósították, de véglegesen csak 1974 novemberében rendezték, amikor is a város egész területén megszüntették a párhuzamos utcaneveket. Az új utcanevek adásánál többnyire régi népi elnevezéseket elevenítettek fel pl.: Virágszer (Szenterzsébethegy), Nagy Csárit (Ebergény), Toposháza (Bazita), Felsőerdő (Pázva), Halom (Csácsbozsok), Gát (Andráshida) stb. A városhoz csatolt peremközségek utcaneveinek megváltoztatásában, a régi népi elnevezések felelevenítésében igen nagy szerepe volt a városi tanács által létrehozott utcanév bizottságnak. A továbbiakban is követendő ez az út, mert minden szempontból igen fontos, hogy ezek a régi nevek ne merüljenek feledésbe, természetesen