Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
IV. A Zalaegerszegi Állami Elemi llskola - Az államosítás, elhelyezés
egyes osztályait a felső kereskedelmi iskolában vagy az új (Eötvös u. és Wlassics, ma Ady u.) sarkán lévő városi óvoda emeletén kellett elhelyezni. 1900ban már az elemi iskolának hat új tanteremre lett volna szüksége. Gondoltak arra, hogy második emeletet húznak az elemi iskola épületére, de ez nem volt megoldható, ezért a Csacsi (ma Berzsenyi) és az Ispita (ma Sénig Ferenc) utcai volt óvoda helyiségéből és az aggok menedékházának (aggápolda) egyik szobájából alakítottak ki négy tantermet 1 . Ez a megoldás 1500 forintot emésztett fel, és az ideiglenesség minden hátrányát magán viselte. A már sokféle célt (aggápolda, óvoda, rendőri fogda) szolgált százéves épület omladozott, tetőgerendáit a terem közepén is faoszlopokkal kellett alátámasztani, de emellett szűk, nedves, egészségtelen is volt. Az ellenzéki sajtó „szabadalmazott angyalcsináló intézet"-nek csúfolta 4 . Hosszú küzdelmek után 1905-ben a város megvásárolta polgári leányiskola építése céljára a Wlassics utcai telket, 1906-ban elfogadta az épület tervét és költségvetését, 1907-ben végre el is készült az épület (a mai Ady Általános Iskoia), a polgári leányiskola oda beköltözött, ezzel megürült az izraelita hitközség háza, amit a városi képviselőtestület meg is akart vásárolni, de nem tudtak a hitközséggel a vételárban megegyezni''. Időközben azonban az iskola tante••emigénye tovább nőtt, 1909-ben már az ólaival együtt 20 tanteremben tanítottak, így nem fértek el az izraelita hitközség Tompa és Eötvös utcai épületében sem, és a Csacsi utcában két tantermet tovább is fenn kellett tartsanak''. Már 1909-ben elhatározták egy új, 12 tantermes elemi iskola építését, a tervezéssel meg is bízták Morandini Tamás jó nevű egerszegi építőmestert', de a megvalósítás még több mint két évtizedig elhúzódott. 1907-ben tehát a zalaegerszegi állami elemi iskola tanteremhei'yzete a következő volt 8 : A központi iskolában (Iskolaköz) A Tompa utcában (izr. hitközség) A Mária utcában Ólában 12 tanterem (8 fiú- 4 leányosztály) 5 tanterem (5 leányosztály) 2 tanterem (2 fiúosztály) 1 tanterem (1 vegyesosztály) összesen tehát négy helyen volt elhelyezve 20 tanteremben a tíz fiú, a kilenc leány és az egy vegyes osztály. Az ólait kivéve egymás tőszomszédságában voltak a tantermek, így a távolság szempontjából a tanulók számára közömbös volt, melyik épületbe járnak, valóságos körzetek kialakítása így nem volt lehetséges. A Mária utcai tantermekben a helyzet már 1905-ben tarthatatlan volt, a városi képviselő testület határozatot is hozott, hogy 1905 szeptemberére ezek helyett — bármilyen áldozatok árán is — megfelelő helyet kell szerezni". A következő évben azonban sajnálkozva állapították meg, hogy új tantermek bérbevételére nincs lehetőség 10 . 1911-ben ismét határozatot hoztak, hogy két tanteremről gondoskodnak bérlet útján, és így a Mária utcai tantermek használatát megszüntetik 11 . A Deák téren — a mai Cipész KTSZ helyén — egy bérelt épületben 1910-ben négy tantermet sikerült biztosítani egy tanítói szobával 12 ,
