Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)

III. A községi iskola 1869-1897 - Az iskola épülete és felszerelése

Az iskola épülete és felszerelése A Kazinczyról elnevezett Piac térre (ma Marx tér) néző régi, a század elejéről való épület avult is, szük is volt. A folyton szaporodó új osztályok igényét nem elégítette ki az izraelita hitközségnek a mai Tompa és Eötvös utca közötti nagy háza sem, annál is kevésbé, mert ebben egy lakást és néhány más helyiséget a hitközség továbbra is saját használatában tartott

121

. Még ezeket az épületeket sem használhatták zavartalanul, mert pl. 1883 őszén, amikor a városbeli zavargások miatt Zalaegerszegre vezényeltek néhány század gyalogos katonát, ezeket — még laktanya nem lévén — az iskolában szállásolták el, és a tanítás néhány hétig szünetelt

122

. A kérdés akkor vált akuttá, amikor megszervezték a polgári leányiskolát, amelyet valahogy állandó fedél alá kellett juttatni, mert még ideiglenes megoldásnak is rossz volt, hogy két tanterme a hitközség házában legyen, kettő pedig a polgári fiúiskola volt asztalos tanműhelyében. 1889-ben a sajtó is vezércikkben követelte egy új, tágas, megfelelő udvarral, könyvtárral, kézimunkateremmel ellátott iskola építését'

2

'. Még ez évben a városi képviselőtestület el is határozta — más építkezésekkel összekapcsolva — az új elemi iskola felépítését, és 200 000 forint építési kölcsönt vett lel. Sajnos azonban határozatában az olcsóság szempontja vezette. Úgy határozott ugyanis, hogy a régi iskolaépület alapfalainak felhasználásával, annak helyére építteti fel a pénzügyigazgatóság paiötaszerű épületét (mely ma is áll a Marx tér 4. sz. alatt és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat központja van benne), elemi iskola céljára pedig a telek hátsó részén, a Bárány vendéglő (akkor még nem volt szálloda) istállójának helyén emeltet új, szintén emeletes épületet

12

'

1

. Az új épület szükségességét a tantestület is felismerte, de kérte, hogy azt más helyen emeljék, legyen az épület teljesen száraz, világos, tágas udvarral, mert a Bárány vendéglő közelsége nemcsak rossz levegőt és zajt okozna, de káros erkölcsi hatást is gyakorolna, hisz a 700 gyereket szünetben a kocsma udvarára lehetne csak kiengedni. Kérte, hogy úgy tervezzék meg az épületet, hogy abban 11 tanterem, szertár, könyvtár, tantestületi szoba és az igazgató három szobás lakása, valamint az iskolaszolga lakása is elférjen

12;)

. A képviselőtestület azonban 1890. január 27-én kitartott eredeti elgondolása mellett. Az épület tervét Schad! János keszthelyi tanárral csináltatták meg, és őt bízták meg a kivitelezés felügyeletével is. A kivitelezést egerszegi kisiparosokra bízták. Belátták, hogy az iskolának szűk lesz az udvara, ezért a pénzügyigazgatóság udvarát a legszűkebbre rendelték méretezni, és meghagyták, hogy a polgári fiúiskola és elemi iskola udvarát kerítéssel határolják el egymástól. Ezt a tervet 1890 júniusában a vallás- és közoktatásügyi minisztérium is jóváhagyta

l2(>

. Az iskola építése 33 769 forintba került'

2

', tehát jóval kevesebbe, mint 15 évvel korábban a polgári fiúiskoláé. Az építkezés tartama alatt az osztályokat szétszórták, ahová tudták, két osztály került a polgári fiúiskolába, és valószínűleg akkor helyeztek el először ideiglenes osztályt az óvoda Csacsi utcai épületébe is, mert a tanfelügyelő panaszkodott, hogy az óvoda immár egyetlen helyiségre szorult

128

. Az épület 1891. januárjára el is készült, február végére az összes osztályokat beköltöztették, és a polgármester ünnepélyesen átadta'

21

'. Az épület már felépítése pillanatában is alig fedezte a szükségleteket. Földszintjén 5 tanterem, igazgatói iroda és nevelői szoba, az emeleten 6 tanterem és tanácsterem volt elhelyezve. Földszintre kerültek