Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
III. A községi iskola 1869-1897 - A tanulók
is tartott előadást a földrajztanítás módszeréről, Záborszky Imre az olvasókönyvekről, az iskola és óvoda kapcsolatáról, Weisz Joel a történelemtanítás kérdéseiről, Políák Pál az iskolai fegyelem fenntartásának eszközeiről"". Ennek kebelében szerkesztettek új tankönyvet Zala megye földrajzáról" 1 . Persze mindennek még a tantestületi szakmai vitákkal kiegészítve sem volt nagy gyakorlati jelentősége, inkább csak törekvést jelentett a tanítói képzettség emelésére. A tanítók fizetése elég alacsony maradt. A rendes tanítóké évi 500, a segédtanítóké évi 350 forint"-. Csak az igazgató kapott valamivel többet. Az elemi iskolai tanítók fizetésére a város 1884-ben 4720 forintot, 1886-ban 4944 forintot, 1888-ban 6130 forintot költött, de ez utóbbiban az iskolaszolgák (az ólaival együtt) fizetése is benne van. Ez elég szerény összeg, különösen ha figyelembevesszük, hogy ugyanezen idő alatt a város közigazgatási tisztviselőinek fizetése 2913 forintról 10 887 forintra emelkedett. Igaz, hogy időközben nyerte el Zalaegerszeg a „rendezett tanácsú" város jogállását. De 1888-ban a hitoktatók fizetése is 550 forintot ért el" 3 . Érthető, hogy a tantestület többször is fordult fizetésemelés iránt kérelemmel a képviselőtestülethez, felemlegetve, hogy Kanizsán is, Keszthelyen is magasabb fizetést kapnak a tanítók, sőt többnyire az egerszegi járás községeiben is"'. Síkra szállt mellettük a tanítóegyesület, és vezércikkében a megyei újság is' !> , kifejtve, hogy a népoktatás színvonala másként nem emelhető. Fizetésüket 1888-ban fejenként évi 100 forinttal felemelték, 1891. január 1től pedig minden tíz évi zalaegerszegi szolgálat után az addigi fizetés tíz százalékát korpótlékként és évi 120 forint, majd 150 forint lakáspénzt kaptak"' 1 . Persze mindez csak a legkiáltóbb bajok eltüntetését jelentette, nem tette a zalaegerszegi tanítói állást anyagilag megbecsültté. A tanulók A tanulók létszámának alakulásáról ebből az időből már vannak rendszeres, összefüggő adatsoraink. 1874 óta vannak tanulónévsoraink (iskolai anyakönyvek), de minden osztályról külön füzetet vezettek, és utólag sem köttették egybe őket, így a füzetek közül sok elkallódott. Viszont hiánytalan nyomtatott értesítők vannak 1878 óta. A tanulók létszáma a központi az olai iskolában összesen fiú leány fiú és leány 1870 359 1877/78 I—V. 325 I—V. 250 — 575 1878/79 I—V. 318 I—V. 233 — 551 1883.84 I—IV. 354 I—V. 255 — 609 1886/87 337 302 40 679 1890 91 I—IV. 386 I—IV. 337 78 801 1895/96 I—VI. 467 I—V. 395 51 913 Ezenkívül még tudjuk, hogy az 1874—75-ös tanévben a IV. fiúosztályba 45 tanuló, a IV—V. leányosztályba 58 tanuló, 1875—76-os tanévben a IV. leányosztályba 39 tanuló járt"'.
