Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
III. A községi iskola 1869-1897 - A községi iskola létrehozása. Polgári iskolák
kamatait egyszerűen az iskolafenntartásra kívánták fordítani. Ezt később teljes egészében mégsem tehették, akkor viszont a tandíjat emelték évi négy forintra 3 . A két felekezeti iskola egyesítését és községesítését 1869-ben a város vezetését átmenetileg megszerző liberális Molnár—Rusits csoport vitte keresztül. Bár a következő évben kibuktak a város vezetéséből, a községi iskola megteremtése maradandó alkotásuk lett. Az ellenpárthoz tartozó Königmáyer Károly esperes-plébános megkísérelte ugyan a régi helyzetet visszaállítani. 400 aláírást gyűjtött össze egy kérvényre, mely a felekezeti iskolát kívánta vissza, de ezt a városi képviselőtestület az új összetételében is elutasította azzal az indokolással, hogy senkinek hátránya a közös tanításból nem volt, a vizsgán jó eredményt tapasztaltak, és az apátplébános is elismerte a hittantanítás eredményességét. Ebbe a plébános is belenyugodott, viszont kérelmére a képviselőtestület hozzájárult ahhoz, hogy a tanítói és kántori állás megint összekapcsoltassék 4 . Persze a város szilárd állásfoglalásához hozzájárult az is, hogy 1870 februárjában a közös iskola megszervezésére 1500 forint egyszeri államsegélyt kapott, azzal az akkoriban szokásos kikötéssel, hogy ha az iskolát felekezetivé alakítják át, ezt vissza kell', fizetni 5 . Az Eötvös-féle népoktatási törvény hozzájuttatta a várost a rég óhajtott magasabb iskolához is, de egyben újabb terhet is hárított a városra. Zalaegerszeg 1821 és 1833 között ugyanis elszánt harcot folytatott azért, hogy a városban gimnáziumot létesítsenek, és ennek érdekében nagy anyagi terhet is hajlandó lett volna váli'alni 0 . Ez a törekvés azonban akkor elbukott. Az 1860-as évek végén újból felvetették most már egy reáliskola tervét. Akkor azonban, amikor 1870 márciusában Bója Gergely, az újonnan kinevezett tanfelügyelő az új törvényre hivatkozással arra figyelmeztette a város képviselőtestületét, hogy mint 5000 lakosnál nagyobb lélekszámú helység köteles polgári iskolát felállítani, ezt a város csak igen nagy összegű államsegély mellett akarta vállalni, amit nem kapott meg 7 . Hosszas küzdelmek után 1873-ban a polgári iskola I. osztályát megnyitották az elemi iskola épületében, az új iskolához szükséges telket az elemi iskola mögött, az Iskola utcára (ma Ady utca) nézve, 255 négyszögöl terjedelemben a szombathelyi püspök ajándékozta, az építési költségekre pedig adományokat gyűjtöttek. Jellemző módon Zala megye nemesi pénztára 1000 forintot, Festetics Tasziló gróf 500 forintot, az alispán 50 forintot, Malatinszky Lajos nagybirtokos mindössze 15 forintot, de az egerszegi iparosok és kereskedők hosszú sora 10—35 forintot adott az építkezéshez. Az épület 1875 őszére el is készült, Kolbenhayer Ferenc tervei szerint, 51 ezer forint költséggel. Külsőre mutatós, méltóságteljes épület, de csak részben van alápincézve 8 . Természetesen az építés költségeinek nagy részét a vallás- és közoktatásügyi miniszter viselte, és ennek alapján a felépítménynek ő is lett a tulajdonosa. A tanárok fizetését is az állam vállalta 9 . E polgári fiúiskolából fejlesztették ki 1886-tól kezdve a közép-, majd felsőkereskedelmi iskolát, 1895-től kezdve pedig, mikor az állami gimnázium felállításával kapcsolatban a polgári iskolát megszüntették, az épületben egyedül a közép, majd felső kereskedelmi iskola maradt 10 . Amikor a kereskedelmi iskolából szervezett közgazdasági technikum 1960-ban a volt II. körzeti elemi iskola épületét kapta meg a Jókai utcában, az Ady utcai régi épületét átadták a központi (I. körzeti) elemi iskola utódjának, a Dózsa György Általános Iskolának.
