Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Kiss Gábor: Degré Alajos tudományszervező tevékenysége Zala megyében

ráfiájának készítőjeként — rengeteg megyetörténeti kézirat, kutatási eredmény volt Holub birtokában.) A fennmaradt levelekből, jelentésekből az tűnik ki, hogy Degré a kapcsolatait helyben is gyorsan kiépítette, megtalálta az utat a Göcseji Múzeumhoz, a nagykanizsai Thury György Múzeumhoz és a megyei könyvtárhoz is. Nem bújt el a levéltár magányába, hanem igyekezett a másik közgyűjteményekkel együtt dolgozni, kiállításokat rendeztek, kiadványokat adtak ki közösen. Ez a magatartása évtizedekre meghatározta a megyei közgyűjtemények tevékenységét, gyakorlatilag ma is az általa megalapozott módon dolgozunk együtt, és ha vannak sikereink, az biztos, hogy jelentős mértékben ennek az összetartásnak köszönhető. Nagyon figyelemreméltó, hogy — bár a levéltár akkor nem tartozott a megyei tanács fennhatósága alá, mégis — gyümölcsöző kapcsolatokat tudott kiépíteni a megye vezetőivel. Már 1959-ben tagja lett a Megyei Műemlékvédelmi Albizottságnak, melyet a megyei tanács működtetett, és pl. 1960-ra 500.000 forintot szánt a megye veszélyeztetett műemlékeinek (egervári vár, lazsnaki sírkápolna, kehidai Deák-sírbolt, ólai vízimalom) karbantartására.2 A megye vezetőivel fenntartott nexus vezetett több, igen jelentős tudományos értékű kezdeményezés megvalósításához is. Említettük Holub Józseffel fenntartott kapcsolatát — az évek során elérte, hogy a megyei vezetők is kapcsolatba kerüljenek a tudóssal (Török Lajos tanácselnök 1961-ben személyesen is felkereste Holub Józsefet a lakásán);3 nemcsak elkészült tanulmányait segítette megjelentetni, hanem a községek Mohács előtti történetének kéziratát is sikerült megvásároltami, amelyet azután legépelve elhelyeztek a közgyűjteményekben, s így használhatóvá vált a kutatók számára.

Másik jelentős kezdeményezése az 1961-ben (igazából 1962-ben) megjelent történeti olvasókönyv volt,4 mely országosan is úttörő jelentőségűnek bizonyult. Ez egy szöveggyűjtemény, amely részben ismert, részben ismeretlen forrásokat tartalmazott, és benne oklevél-, levél- és iratmásolatok illusztrálták a megye történetét. Degré Alajos már 1958-ban fogadott a levéltárban középiskolai és általános iskolai osztályokat, és

2 Zala Megyei Levéltár (ZML) Zalaegerszegi Állami Levéltár irati, (a továbbiakban: ZÁL ir.) 563/1959.

5 ZML ZÁL ir. 168/1961.

4 Olvasókönyv Zala megye történetéhez. (Összeállította Degré Alajos) Zalaegerszeg, 1961-[1962]. 140 p. 8t.

65