Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Kapiller Imre: Degré Alajos zalai levéltáros és levéltár-igazgató

gyámsági jog Magyarországon” című disszertációjáról, mely azonban csak 18 évvel később, 1977-ben jelent meg kissé megkurtítva.18 Készen álltak már az alábbi kéziratai is: „A magyar jogtörténettudomány keletkezése és fejlődése 1919-ig”, „Az úriszék szervezete és peres eljárása a Dél-Dunán- túlon a XVIII-XIX. Században”, „Több falut magába foglaló földközösségi szervezetek nyomai Magyarországon”, valamint a Csekey Istvánnal közösen műve, „Babocsay József, Hévíz első tudományos ismertetője”.

Hosszabbtávú terveit ekkor a következőképpen fogalmazta meg: „A magyar jobbágyság vagyonjogát megbízatás nélkül, de a Magyar Tudományos Akadémia állandó jogi bizottságának tudtával és helyeslésével, erkölcsi támogatásával készítem. Nagyon fontos jogtörténeti munka, terjedelme miatt csak önálló monográfiaként jelenhet meg, még nincs lehetőségem elhelyezésére. [...] Két téma foglalkoztat, amit elő kívánok venni a jobbágyi magánjog befejezése után. Egyik általános jogtörténeti témájú: A kínvallatás (tortúra) története hazánkban, de bizonyos mértékben egész Európában. Ehhez a kérdéshez csak néhány adatom és inkább gondolatom van. A másik téma Zalaegerszeg város története volna. Ennek szükségességét a Hazafias Népfront zalaegerszegi titkársága vetette fel, és az a gondolat merült fel, hogy dr. Szentmihályi Imrével, a Göcseji Múzeum igazgatójával közösen vállalkoznánk rá. Ehhez levéltárunkban igen bő anyag volna; tudományos kutatáson alapuló várostörténetnek még a kísérlete sem merült fel eddig, csak rosszabbnál rosszabb népszerű ismertetések, amelyek a tárgyi adatokat egymásból puskázzák ki. Úgy látszik, igény van rá, hogy Zala megye ilyen művet kézbe kapjon, és Szentmihályi Imrével jól tudnék együtt dolgozni.

2. Mindkét munka önálló monográfia volna, a Zalaegerszeg története lehetne önálló forráskiadvány is, terjedelmes bevezető tanulmánnyal.

3. Megbízásom ez idő szerint egyikre sincs. A kínvallatás kérdése, mint a büntetőperi bizonyítás fejlődésének egyik fokozata, egyetemes jogtörténeti szempontból erősen foglalkoztat, de jelenleg más kutatási munkát végzek, ide vonatkozóan tehát legfeljebb a véletlenül kezembe kerülő adatokat gyűjtögetem. Elhelyezésére ödetem nincs.

Zalaegerszeg város történetéhez akkor fognék hozzá, ha annak megírására a helyi tanácsnál vagy más, a kiadásra vállalkozó szervtől megbí18 Degré Alajos: A magyar gyámsági jog kialakulása a dualizmus korának gyámsági kódexéig. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék kiadványai. 8. sz. Bp., 1977. 152 p.

57