Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Németh László: Degré Alajos miniszteri biztosi tevékenysége a székely szombatosok ügyében 1941-1944

nem tagja az izraelita hitfelekezetnek, mind e törvény 9., 10., 14., és 15. §-ának, mind a zsidókra vonatkozó egyéb jogszabályoknak alkalmazása szempontjából a nemzsidókkal esik egy tekintet alá. Az ez alapján meghozandó részletes szabályok megállapítására, ideértve az igazolás módozatait is, a törvény 16. §-ának második bekezdése az igazságügyminisztert hatalmazta fel. Ezt követően adta ki Radocsay László 1941. október 3-án a 71.000/1941. IM. számú rendeletet.23 E rendelet szerint annak igazolására, hogy valaki, mint úgynevezett erdélyi szombatos vagy ivadéka a nemzsidókkal esik egy tekintet alá, kizárólag az igazságügyminisztér által kiadott tanúsítvány szolgált. Az olyan személytől pedig, aki erdélyi szombatos származását e tanúsítvánnyal igazolta, nemzsidó származásának igazolása céljából, hatósági eljárások során további okiratok felmutatását követelni nem lehetett. A nemzsidó származás bizonyítását tehát mechanikusan szabályozni nem volt lehetséges, hiszen a bizonyítás céljából a legkülönbözőbb könyvészeti, illetve levéltári forrásokat kellett felhasználni, ugyanakkor ezek bizonyító erejének megállapításához olyan speciális jogi, történelmi és jogtörténeti ismeretre volt szükség, melyet minden törvényhatósági tisztviselőtől megkívánni nem lehetett. A minisztérium több ügyosztályának véleményezését követően a Radocsay László vezette tárca állást foglalt abban a kérdésben is, hogy a részben zsidó származású szombatosok mely esetben jogosultak a tanúsítvány megszerzésére, s azokkal milyen korlátozásokkal élhetnek. Állásfoglalásában kifejtette, hogy a nemzsidó származás megállapítása során különbséget kell tenni aszerint, hogy a kérelmezőnek 4, 3, 2, vagy csupán egy nagyszülőjéről sikerült bizonyítani, illetve valószínűsíteni nemzsidó származását. Akinek egyik nagyszülője sem volt zsidó származású, az (az 194LXV. te. 9. §-ának és az 1939:IV. te. 1. §-ának megfelelő alkalmazásával) minden korlátozás nélkül nemzsidónak minősült. Ugyancsak így kellett eljárni azok esetében is, akiknek három nagyszülője volt nemzsidó származású. Ezen esetekben azonban a kérelmezőnek az 194LXV. te. 9. §-ának harmadik bekezdése alapján tilos volt házasságot kötni zsidó, illetve olyan nemzsidó személlyel is, akinek két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Mindezen tényt a tanúsítványban is fel kellett tüntetni. A legneuralgikusabb minősítése, elbírálása a két zsidó és két nemzsidó nagyszülőtől származó szombatosivadékoknak volt (félvérek). A Radocsay által vezette minisz23 MRT 1941/3. 3494-3495. p.

45