Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)
Németh László: Degré Alajos miniszteri biztosi tevékenysége a székely szombatosok ügyében 1941-1944
minden félévben előadott valamilyen magánjogi stúdiumot az egyetemen. Hivatali előmenetele is jól alakult. 1940. december 30-án miniszteri titkárrá nevezték ki.9 Itt Degré munkatársa volt Bibó István is, aki egyetemi magántanári címmel, s ugyancsak miniszteri titkári besorolással dolgozott az igazságügyminisztérium magánjogi osztályán. Ekkor a miniszter az a Radocsay László volt, aki az 1939 és 1944 között meghozott zsidótörvények egyik fő felelősének számított.10 Degré Alajost 1941. április 5-én fegyvergyakorlatra hívták be, ahonnan május 6-án szerelt le. Feltehetőleg ekkor bízhatta meg Sárffy Andor a Magánjogi Il/b ügyosztály ügykörébe bevont „Az úgynevezett szombatosok és ivadékaik származásának igazolására vonatkozó tanúsítványok kiadásával kapcsolatos ügyek” miniszteri biztosi feladataival, melyet 1944- ig referált. Természetesen ez a megbízás nem volt minden előzmény nélküli. Radocsay 1939. november 9-i beiktatását követően a vezetése alatt álló minisztériumban már decemberben megindult az úgynevezett erdélyi szombatosok történetének, származásának, jogi és vallási viszonyaiknak gondos tanulmányozása.11 Erre azért volt szükség, mert a Teleki Pál miniszterelnöksége alatt meghozott 1939:IV. törvénycikk (II. zsidótörvény)12 végrehajtása során felmerült néhány olyan eset, amelyben „nemzsidó, székely származású személyek zsidó- vagy nemzsidó-voltának megállapítása” vált szükségessé a visszacsatolt területeken. A minősítendő személyek felmenői ugyanis — úgynevezett erdélyi szombatos meggyőződésük folytán — e vallás szabad gyakorlása érdekében a XIX. század közepén az izraelita hitfelekezet tagjai lettek. De kik is voltak azok a „zsidózó”13 szombatosok, akiknek ügye feltétlen megoldást kívánt? Az erdélyi szombatosság a reformáció legkésőbbi és legmesszebb menő ága, az antitrinitárius irányzatból fejlődött ki a XVI. század utolsó évtizedeiben, s főként a székely vidéken terjedt el, de megtalálható volt Kolozsvárott, Tordán, és Marosvásárhelyen is. A szombatosok megsza9 IM Személyi anyag. 44.928/1940. IM. E. rendelet. 10 Radocsay László igazságügyminiszter: 1939. XI. 9. — 1944. III. 22. In: Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1975. Budapest, 1978. 275. p. 11 Magyar Országos Levéltár (MOL) K 579. Igazságügyminisztérium Levéltára. Általános iratok 1939-1944. 90. csomó 33403/1944. 779. p. 12 Országos Törvénytár (OTT) 1939. 91-102. p. Kihirdetve: 1939. május 5-én. 13 A XVII. századi erdélyi törvények szóhasználata (zsidózók - judaisantes). 42
