Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Katona Attila: Őrségváltás után rendszerváltás előtt. Az antiszemitizmus megjelenési formái a vasi megyeszékhelyen 1936 és 1938 között

szaki sajtó megregulázását követelte. Már 1934 óta sürgették egyébiránt az új törvény életbe léptetését. Mert „nemcsak a fővárosban, de a vidéken is, az utóbbi időben pedig főként Vas megyében a politikai és a közéletet tendenciózusan rosszakaratú beállítódásban leközölt cikkeikkel”88 megzavarták a lakosság hangulatát. Igaz ez a probléma eredetileg nem egy szélsőjobboldali lapra vonatkozott,89 de mégis úgy vélték, arra is alkalmas lehet ez a módszer, mivel előszeretettel használják ki azt a jogszabályi lehetőséget, hogy egy hónapnál ritkábban jelennek meg.

S valóban, ahol nagy teret kapott a zsidókérdés azok a ma már nehezen elérhető időszaki lapok: a Küldés, a Nyilas kereset, a Nemzeti Front és a Sárvári Őrsiem.90 Kétséges, hogy hányán olvasták ezeket a bizonytalanul megjelenő periodikákat, a gyakori névváltás inkább azt mutatja, hogy olvasói törzsközönsége és pénzügyi támogatottsága szerény lehetett.

A Küldés című lap Szombathelyen jelent meg 1934 és 1937 között, azt mondhatnánk, hogy hosszú és kiszámíthatadan szünet telt el egy-egy szám megjelenése között. Szerkesztője előbb Mátai Ferenc, majd Cser Imre lett. Bár többször is megfogalmazódott a hetilappá történő átalakulásuk, ez azonban sohasem valósult meg. Az okokat csak feltételezhetjük. Szellemiségében Wolff Károlyt tartotta iránymutatónak, az ifjúság meghódítására tört, de színvonalában gyengének, világképében egyneműnek tűnt. Bár a keresztény és nemzeti jelszavakkal operált, mégis erősen bírálta Mikes püspököt, és a regnáló politikai elitet, de még a helyi sajtócézárt Lingauer Albint is. A három fő ellenséget a zsidó marxizmusban és a vele rokon a parlamentben, az erkölcsileg romlott centrumban és a javíthatatlan reakciós polgárságban látta.91 Szellemisége nemcsak a szélsőjobboldaliság, de a fasizmus kritériumait is kimerítette. Forradalmat hirdetett a zsidóság és a vele egyneműnek vélt kapitalizmussal szemben. Bosnyák Zoltán nyomvonalán haladt e kérdésben, de gyakran közölt náci (Göbbels, Hitler) beszédeket is. Gömböst programja feladásával, pontosabban sutba dobásával vádolta. Szerintük a zsidóság „ma sem

88 VaML Vasvármegyei Törvényhatósági Bizottság közgyűlési jegyzőkönyve. 6/1936. sz.

85 Uo. Deme László tevékenységére utalt és a legitimista Királyság című lap körüli botrányra.

90 A Nemzeti Front kivételével a többi lap teljességgel nem lelhető fel. A Küydés utolsó számai hiányoznak az Országos Széchenyi Könyvtárban is, de jóval hiányosabb a Nyi- laskeres^t és a Sárvári Örsiem. Az utóbbinak a szerkesztője a sárvári MOVE vezetője ifj. Nagy János.

91 Felelős, aki az élen van. Küldés, 1935. augusztus-szeptember 1-2.

190