Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

gyék esetében 120-360, illetve városok esetében 72-180 fő közé essen.84 Az általános indokolás hangsúlyozta, hogy a népes önkormányzati testü­letek nehézkességüknél fogva alkalmatlanok a gyors, alapos és szakszerű működésre, ugyanakkor — szemben a korábbi gyakorlattal — a bizottsági tagok megállapítását nem a törvényhatóság, hanem maga a törvény fogja megállapítani. A miniszter ugyanakkor arra is hivatkozott, hogy a lét­számcsökkenés, az érdekképviselet érvényesítése és az örökös tagok in­tézménye együttesen emeli a törvényhatósági bizottság színvonalát és növeli munkaképességét.85 1. b.) A törvény értelmében — s ez a formula már a képviselőház köz- igazgatási bizottsági jelentésében rögzült a kormánypárt külső interven­ciója nyomán — a törvényhatósági bizottság azon tagjainak a száma, akik a legtöbb adót fizetők és az összes választók közül választás, továbbá a szakszerűség és a vallásfelekezetek képviselete, végül az érdekképvisele­tek jogcímén kerülnek a bizottságba, a törvényhatóság lakosainak szá­mához igazodik. Míg vármegyéknél 750 lakosra, addig törvényhatósági jogú városoknál 500 lakosra esik egy-egy bizottsági tag, mégpedig oly módon, hogy vármegyéknél 150-450, illetve városok esetében 120-180 fő közé essen a fenti jogcímeken bekerülő tagok összlétszáma. A köz- igazgatási bizottság indokolása arra hivatkozott e létszámkorrekció kap­csán, hogy a törvényjavaslat ily nagymértékű létszámcsökkenését a ha­táskör taxatív megállapítására és a kisgyűlés szervezetére tekintettel nem tartja szükségesnek.86 2. a.) A javaslat szerint a vármegyei törvényhatósági bizottság válasz­tott tagjainak 2/5-öd részét a legtöbb adót fizetők, 2/5-öd részét az ösz- szes választók választják, míg a fennmaradó 1/5-öd rész a szakszerűség és az érdekképviselet köréből kerül ki. Törvényhatósági bizottsági váro­84 A törvényhatósági bizottság létszámának drasztikus mértékű csökkenése már önma­gában is a virilizmus térvesztésével járt volna. A javaslat szerint ugyanakkor a törvényha­tósági bizottsági tagság megszerzésének a következő jogcímei lehetnek: választott tagok; szakszerűség és érdekképviselet címén szerzett tagság; örökös tagság; hivatali állás, illet­ve tisztség okán szerzett tagság. ^ 592. szám. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről. OKN 1927. XII. kötet. Bu­dapest, 1929. 51-52., 54. 86 717. szám. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése a „közigazgatás ren­dezéséről” szóló 592. számú törvényjavaslat tárgyában. OKN 1927. XV. kötet. Buda­pest, 1929. 401. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom