Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Ormos Mária: Az antiszemitizmus alakváltozatai a XX. században
Ormos Mária: AZ ANTISZEMITIZMUS ALAKVÁLTOZATAI A XX. SZÁZADBAN Meglehetősen elterjedt tévedés, amellyel még jó nevű szerzők írásaiban is találkozni, hogy azonosítják az antiszemitizmust a fajelmélettel, illetve az utóbbi szerves, mintegy elengedhetetlen következményének tekintik az Endlösungot. A zsidókat azonban a valóságban — eltekintve az egyiptomi és a babiloni fogságtól, valamint a jeruzsálemi templom első megsemmisítésétől —, már mintegy 1700 éven keresztül korlátozták tevékenységükben, rosszabb esetben elüldözték, ha nem, sárga folttal megjelölték, gettókba zárták, illetve egyes országokban, egyes időszakokban egyszerűen lemészárolták őket. A középkori megkülönböztetés egyik szellemi atyja VII. Gergely pápa volt, aki a sárga folt kötelező viselését normává tette, és mindent elkövetett azért, hogy az európai királyok és fejedelmek igazodjanak e követelményhez. Olyan időkben történt mindez, amikor a fajelméletnek még nyoma sem mutatkozott. Mondhatnék, hogy e történetben nincs semmi igazán sajátos, mivel hasonló dolgok más népekkel, és más vallások híveivel is megtörténtek. Az „idegent” általában bizalmatlanul kezelik, vagy egyenesen gyűlölik, és aki a gyűlöletet kiváltja, az általában számíthat atrocitásokra. Ősi ösztönökről van szó e téren, és ez az ősi, elementáris bizalmatlanság és gyanakvás a zsidókat végig kísérte több évezreden át. Az ő történetükbe azonban beépült néhány olyan sajátos elem, amely helvzetüket már a középkortól kezdve megkülönböztette minden más „idegennek” tekintett néptől. A zsidók előbb szétszóródtak az ismert világ számos pontja felé, majd a kiűzések miatt megjelentek addig számukra ismeretlen vág}' kevéssé frekventált országokban. A Spanyolországból, majd Portugáliából történt elűzetésüket követően a 15. század végén, aló. elején indultak el Eszak-Afrika, Törökország, Itália és Hollandia irányába, a 17. században engedték be őket Angliába, hogy a németországi üldözések elől viszont nagyjából ugyanebben az ideiben Kelet felé induljanak (Lengyelország, Baltikum, Ukrajna). A zsidók kérdése így szép lassan „zsidókérdéssé” és mintegy nemzetközivé vált. Egyelőre azonban csak látensen, mert a zsi7
