Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

ratikus és liberális értékek iránt rendkívül kevés elkötelezettséget mutató keresztény-nemzeti kurzus képviselőit.

Az 1920-as nemzetgyűlési vita alkalmával a javaslatot kormányoldalról pártoló képviselők nem rejtették véka alá a fővárosi virilisekről - s általában a budapesti törvényhatósági bizottságról — alkotott lesújtó véleményüket. Usetty Ferenc szavait idézzük: „Az nem lehet, hogy ez a régi közgyűlés, amely több mint kétharmad részben nem volt keresztény, most ebben a keresztény reneszánsz korban vezesse a főváros ügyeit.”16 A legmesszebb Schandl Károly merészkedett, aki nemcsak a fővárosi, de a vidéki törvényhatóságoknál érvényesülő virilizmus létjogosultságát is megkérdőjelezte. „A vidéki municipális választásoknál sem tartható fenn a virilizmus a mai formájában, mert a gyors vagyoni eltolódások következtében a virilizmus a mai formájában már nem szolgálja azt a célt, amelyet régente szolgált, t. i. a történelmi magyarság befolyásának konzerválását. Akárhány megyei törvényhatóságban többségre jutott már a bevándorolt elem”, akiknek lépviselői Schandl szerint nem minden esetben tartoznak a keresztény magyarsághoz.17 Érdekes egybeesés, hogy nem sokkal a fővárosi törvény nemzetgyűlési beterjesztését követően — 1920. április 20-án — Sopron törvényhatósági bizottságának egyik tagja a választásos virilizmusra való áttérésre tett indítványt, melyet azzal indokolt, hogy' a jelentős részben zsidókból álló virilisek voltak az okozói a forradalmaknak, illetve az „alsó és középosztály” elnyomásának.18

Aligha cáfolható, hogy az 1920. évi IX. te. megalkotásánál a virilizmus megszüntetését javarészt a liberális kötődésű, zsidó vallású fővárosi virilisek kiszorítása motiválta (s ezt még az sem rontja, hogy a virilizmus teljes kiiktatásával elvi alapon a nemzetgyűlés demokrata meggyőződésű képviselői — zsidók is — egyetértettek.). A virilizmus eltörlésével mindenesetre — átmenetileg — 90% fölé emelkedett a törvényhatósági bizottság választott tagjainak aránya, ami kifelé mégiscsak megfelelt bizonyos demokratikus formalitásoknak.

16NN 1920. III. kötet, 23. (1920. május 19.)

17 Uo. 92. (1920. május 26.)

18 Ruszoly József: Alkotmányjogi reformtörekvések az első nemzetgyűlés idején. Acta Jur. et Pol. Szeged. XXI. kötet. Szeged, 1974. 249. A nyers virilizmusról a választásos virilizmusra való áttérés felvetése ugyanis a zsidó vallású helyi gazdasági és politikai elit visszaszorulásának lehetőségét rejtette magában.

66