Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

Áttekintésünk során arra szeretnénk rávilágítani, hogy a ’920-as évtized folyamán szervezetileg átalakuló törvényhatósági bizottságokon belül a virilizmus intézményesített visszaszorulását legalább részben a zsidó vallású virilisek — fokozatosan finomodó eszközökkel történő — háttérbe szorításának kormányzati oldalról is megerősítést kapott szándéka motiválta, jóllehet, még egy sor alapkutatásnak kell ezt az állítást visz- szaigazolnia. Természetesen más és más szempontok jelentkeztek a vármegyék, illetve a törvényhatósági jogú városok esetében, ugyanakkor azt is szükséges jeleznünk, hogy — noha a virilizmus az önkormányzati rendszer teljes spektrumát áthatotta —, a községi igazgatás kérdéseit nem érintjük.

Elsőként - a közigazgatási-szervezeti reformok prológusaként — a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szóló 1920. évi IX. te. megalkotását kell említenünk, majd — áttekintve a 20-as évek hamvába holt törvényhatósági törvényjavaslatait — a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. te. előkészületeinek néhány — eddig talán kevésbé közismert — vonatkozására térnénk át.

1920. évifővárosi törvény és a virilizmus eltörlése

A fővárosi törvényhatósági bizottság összetételére irányadó normákat az 1872. évi XXXVI. te. szabályozta. A törvényhatósági bizottság létszámát 400 főben állapították meg, kiknek egyik felét a választójoggal rendelkező polgárok soraiból, míg másik felét az 1200 legtöbb egyenes állami adót fizető polgárok közül választották. A fővárosi törvény tárgyalása alkalmával a virilizmus intézménye körül éles viták folytak, aminek következtében a jogalkotó végül is — eltérően a törvényhatóságoktól — nem a nyers, azaz automatikus virilizmus mellett döntött a fővárosban, hanem érvényesítette a választás elvét.

Bevezetését követően közel fél évszázadon keresztül vitatkoztak a fővárosi városatyák a választásos virilizmus megtartásáról, vagy eltörléséről, ám a szisztéma gyakorlatilag semmit sem változott.8 Az 1918/19-es rövid forradalmi intermezzóktól eltekintve érintetlenül maradtak a fővárosi törvényhatósági bizottság összetételére irányadó szabályok. A hata8 Lásd Szeme Zoltán: Reformtörekvések a fővárosi közigazgatásban 1872-1948.1. rész. Magyar Kö^igasgatás, 1993/8. szám. 493-501.

62