Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)
Kende Tamás: Vérvádak a kelet-európai antiszemitizmus szellemtörténetében. Historiográfiai megközelítés
de nem egyedülálló módon — kimaradtak az analóg cseh, csehországi jelenségek, és vérvádesetek.19 Az orosz történelem és az oroszországi zsidók — ahogy általában a zsidók — története is elképzelhetetlen a „közmondásos” orosz antiszemitizmus, az orosz állam zsidópolitikájának, valamint a XIX-XX. századok vérvádjainak, pogromjainak története nélkül. A XIX század végének és a századelőnek oroszországi — hangsúlyozni kell: kizárólag zsidóellenes — pogromjai, s kisebb mértékben a híresebb vérvádesetei magának az orosz történelemnek a „paradigmáivá” váltak.20 Az oroszországi Beilisz-ügy mellett talán a világ legnevezetesebb vér- vádesete volt a tiszaeszlári vérvád. Hasonlóan a kijevi perhez, a Nyíregyházán tárgyalt tiszaeszlári vérvádpert is végig figyelemmel kísérte a világsajtó. A magyarországi politikai antiszemitizmus történetének mindmáig standard jellegű összefoglaló feldolgozása kiemelten tárgyalja a tiszaeszlári vérvádat. Ez természetes, hisz a tiszaeszlári vérvád körüli küzdelmek egyik következménye lett az Antiszemita Párt megalakulása és a politikai antiszemitizmus programszerű megjelenése a magyar politikai életben, a magyar parlamentben. 1882-t megelőzően is voltak arra nézve próbálkozások, hogy szervezeti keretet biztosítsanak a születő magyarországi politikai antiszemitizmusnak, ám ehhez az apropót csak a tiszaeszlári vérvád körüli küzdelmek teremtették meg. Az említett könyv szerzője így ír erről: „1881-1882 között sokféle úton-módon próbáltak eredményt elérni az antiszemitizmus magyarországi bajnokai. Bár voltak sikereik, a mozgalom önálló párttá szerveződését nem tudták megvalósítani. A 12 Röp- irat szerkesztői üzeneteiben többször felmerült homályos célzásként egy olyan radikális módszernek az alkalmazása, amelynek »még nem érkezett el az ideje«. Nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy a szándékosan ködösített »módszer« alatt az antiszemiták a vérvádra gondoltak-e, de ezt a feltételezést valószínűsítik a 12 Röpirat egyes cikkei, az első szám19 Katz, Jacob: From Prejudice to Destruction. Anti-Semitism, 1700-1933. Cambridge, Mass., 1980. (Katz 1980.) 223-291. (Magyarul: Jakov Katz: Az előítélettől a tömeggyilkosságig. Osiris, Budapest, 2001.) 20 Klier, John D.: The pogrom paradigm in Russian History. In: Klier - Lambroza, Shlomo (szerk.): Pogroms: Anti-] ewisb Violence in Modem Russian History. Cambridge University Press, Cambridge — New York, 1992. 13-38. 52
