Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Vonyó József: Gömbös Gyula és a zsidókérdés

Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártban. De szoros szálak fűzték az Ébredő Magyarok Egyesületéhez is, melynek rendezvényein, konferenciáin rendszeres előadók voltak a biológiai antiszemitizmus és az eugenika vezető magyarországi képviselői, a már említett Méhely Lajos és Keltz Sándor. Különösen jellemző volt ez azt követően, hogy 1923 decemberében a szervezet elnökévé Gömbös egyik legközelebbi munkatársát, a fajvédők egyik programadóját, Echkhardt Tibort választották. Ezek az előadások pedig nemcsak szóban hangzottak el; szövegüket nyomtatott füzetsorozat formájában szélesebb körben is terjesztették.66 A szakirodalomból már közismert Gömbös kiterjedt kapcsolatrendszere az ellenforradalom időszakában szerveződött egyetemi hallgatói egyesület, a Turul tagszervezeteivel, és erőteljes hatása azok vezetőire, tagjaira. Őket tudta mozgósítani — az általa a fajvédő politika feladásával is vádolt - Bethlen elleni tüntetések során, ezek az egyesületek szerveztek tiltakozó demonstrációkat az 1920-as években a numerus clausus nem következetes érvényesítése miatt Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsett egyaránt. 1933-ban pedig az ország valamennyi felsőoktatási intézményére kiterjedő akció indult Pécsről,67 melynek eredményeként már akkor — amikor Gömbös „revideált álláspontjának” megfelelően nem tett zsidóellenes megnyilatkozásokat és intézkedéseket — a fajvédők egy évtizeddel korábbi hangneménél is élesebben fogalmaztak, s néhány év múlva már utcai akciók, mi több, atrocitások résztvevői, kezdeményezői voltak. A kipróbált katonatiszteken kívül e szervezet vezetői közül válogatta Gömbös legközvetlenebb munkatársait. Példaként elég Antal Istvánt, Baross Gábort, Béldi Bélát és Bornemissza Gézát említeni, hogy a reformnemzedék tagjait és a Gömbös által átszervezett kormánypárt, a Nemzeti Egység Pártja - Gömbös, a Vezér által személyesen kinevezett — vidéki vezetőit már ne is soroljuk.

Mindez azonban nem közvetlen zsidóellenes tetteket jelentett, hanem nézeteinek terjedését, terjesztését eredményező szervezőmunkát. Az élet furcsa ellentmondása ez. Gömbös alkatánál és iskolázottságánál fogva

66 Lásd pl. Keltz Sándor: Tájvédelem mint világnézet. Az Ébredő Magyarok Egyesületének kongresszusán tartott előadások sorozata. H. és é. n.

67 Rozs András: „Zsidókérdés”, németellenesség, nemzetiségek. Ideológiai vonatkozások a Turul Szövetség pécsi bajtársi egyesületeinek tevékenységében az 1930-as években. In: Tanulmányok Pécs történetéből5-6. Szerk.: Font Márta és Vonyó József. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 1999. 241-248.

41